Osztálytalálkozó

Nagyon izgultam. A nagyon azt jelenti jelen esetben, hogy: NAGYON. Először úgy gondoltam, farmer, blúz és rendben. Aztán egyre jobban rákattantam a problémára. Hiszen 15 éve nem találkoztunk. A legtöbb osztálytársamból orvos, ügyvéd, mérnök lett. Jajj nem lesz ez így jó. Aztán vettem ruhát, szereztem cipőt és utólag áldom az eszem, hogy hallgattam a megérzésemre. Mindenki szuperül néz ki, de tényleg. Okosak, helyesek és a csajok ruhában, elég sok ékszerrel - na, nekem az nincs - érkeztek, a fiúk vászon nadrág, nyitott ing, zakó. 

Sok tanár volt ránk kíváncsi. A találkozót az osztályteremben kezdtük, osztályfőnöki órával. A szervező kért tőlünk előzetesen néhány fényképet, amiken az elmúlt évek fontos történései vannak. Kivetítette névsor szerint és mindenki elmondhatta mellé a kis sztoriait. Aki nem tudott eljönni, arról is elmondhatták az ismerősök pár mondatban az infókat és felolvasták a leveleket is, amiket a távolmaradók küldtek.

Annyira izgultam, az elsők között érkeztem, és nagyon meleg is volt. A kezem és a hangom is reszketett. Kicsit akkor nyugodtam meg, mikor azt láttam, doktor úr kezében is remeg a pendrive, ahogy odaadja a későn kiírt képeket a szervezőnek.

Meghatódtam, mikor volt rajztanárom, aki sokra tartotta a tehetségem azt mondta: "- ahogy végignézek rajtatok olyan felnőtteket látok, akik miatt érdemes tanítani ennek a gimnáziumnak a falai között, hiszen minden induló osztálynál azt kívánjuk, kedves, szerény, de okos, talpraesett felnőttekké váljanak. Legyenek családcentrikusak és jól éljék meg az életüket." és a többi. Kedves volt tőle és valóban emlékeztek ránk, pedig én úgy éltem meg az ott töltött négy évet, hogy teljesen jelentéktelennek éreztem az osztályt.

Étterembe mentünk vacsorázni, szerencsére volt légkondi. Sok beszélnivalónk támadt és vándoroltunk az asztal körül. Az meg annyira jellemző, hogy ki hová ült először. Mintha a suli ültetési rendjét láttam volna:)

Az új cipő engedett a lábamon és elkezdett kijárni belőle a sarkam. Így sem jártam még, de vettem bele egy betétet, ami megemeli a lábam és így passzosabb lett.