Köszöntés és jókívánság

Egészségben, sikerekben, boldogságban gazdag új évet kívánok minden kedves barátomnak, az ismerőseimnek, a családomnak! Kívánok magunknak összetartást, szép munkákat, inspiráló ötleteket, megértést és megvalósuló álmokat! Teljen ez év utolsó napja mindenkinek úgy, ahogy szeretné, csendes merengéssel, harsány vigalommal, kiadós evéssel, vagy egy jó alvással:)

Magyarázkodás

Hiába! Szomorkásra sikeredik ez a nap. Mindenki olyan lehangoltan néz rám, pedig nem is temetnek:) Még reggel is úgy jöttem be, hogy nem fog ez engem érinteni. Ledolgozom a 8 és fél órát és hazamegyek, ennyi. De mindenki olyan lehangolt, pedig holnapra mindenki szabadságot kapott. Köszöngetnek, akivel már délután nem találkozom, hoztam nekik egy kis sütit, mert tudom, hogy hivatalosan is el leszek búcsúztatva. Van aki már most otthon van, de azt mondta szóljunk, majd bejön. Szóval hosszú lesz ez...

Nincs kivételezés

Karácsony másnapjára időpontot kapni orvosi vizsgálatra, elég morbid. Kettesben voltunk, úgyhogy elmentem vele. Elég sokat kellett a dokira várni és mikor behívta ott maradtam egyedül, kezemben a kabátjával. Persze aggódtam, mit mond az orvos, le fel mászkáltam a folyosón. Egyszer csak az alattam lévő lépcsőházból elkeseredett női sírás hallatszott fel. Hát, igen. Karácsonykor is diagnosztizálnak rákot, ilyenkor is halnak meg emberek, vágnak ki, le beteg részeket. Még összébb szorult a gyomrom és szívem szerint elrohantam volna. Végre kijött a vizsgálóból. Nem talált a doki semmit, de nem is volt elégedett a vizsgálattal. Mindegy, ezzel az úttal tartoztunk az ördögnek.

Tegnap után

Hideg van. Ez most jól jött. Úgy be volt dagadva reggel a szemem, hogy alig tudtam kifesteni. A fagy jót tett.

Miért nem tudok(tudunk) ebben a korban úgy örülni dolgoknak, mint régen. Legalább csak percekre, felhőtlenül, mint gyerekkorban. Ha megkapok valamit, amire régen vágytam elmarad az az eufórikus öröm, ami logikusan következne. El van intézve egy félmosollyal és rögtön mögötte ott látom a problémákat. Ott sorakoznak a jövőbeni megoldandó helyzetek, a megkapott dolgon túllépve a feladatokat látom, azt hogy mennyi dolgom lesz ezzel és bár ezek egy része felvillanyoz, a felesleges körök árnyéka elkedvetlenít.

Nem tudok örülni úgy a dolgoknak mint régen. Ez része a felnőtt életemnek. Bár az a felnőtt, aki képes ebben a korban is viháncolni, teli szájjal röhögni és nyíltan sírni, ki szokott érdemelni néhány rosszalló pillantást. Ráadásul jön ehhez egy kis bűntudat, mert az elmaradt öröm olyan, mintha hálátlan lennék a sorsnak, aki elém pottyantott egy új lehetőséget. Magam sem tudok kikavarogni saját bonyolult lelkivilágomból és a dolgok letisztítása miatt ittam tegnap. A következtetés: csak tegnap hatott a dolog, ma ugyanolyan homályos...

A pezsgő miatt

Mint a tavaszi ámokfutás, mikor azállam rámírt, hogy mi a fene bajom van....

Karácsony előtt vettem néhány dolgot, többek között pezsgőt, szárazat, mert azt csak én iszom. Ma itt volt az ideje. Az új munkahely, ahol dilettánsok dolgoznak, többet tudok a szakmáról, mint azok, akik nagy kegyesen felvettek. A régi munkahely, ahol még megszívatnak ahol csak tudnak... én meg hagyom. Egy kicsit innom kellet és most kéne csinálni valami őrültséget, bár valószínű szex lesz a vége:D Aki nem akarja tudni az ugorjon, legfeljebb később kitörlöm a posztot.

Több filmet is láttam az ünnepek alatt. A Jézuska hozott egy csomó DVD-t. A pillanat ahol döntessz, a pillanat ahol fáj, a pillanat mikor kiderül... egy csomó lehetőség...

bár lenne most egy fél órám mikor kibőghetem magam, de csak 10 percem van, míg a férjem megfürdik, aztán megyek én is, talán egy kis hideg víz észhez térít. A spiccesség csak egy illúzió, bár felerősíti az érzelmeket. Már tudom, nem véletlenül vettem meg azt a pezsgőt. Célom volt vele... ez az állapot... hogy érezzem... ezt az egészet, viszont nem vagyok részeg, mert kijavítom a hibákat. 

Nem tudom az új helyről hogy tudok majd írni. Kitalálok valamit...

Nehezen

Nem volt kedvem felkelni, nem volt kedvem bejönni. Otthon lenne a helyem, hogy a családommal legyek és nyugodtan készülődjek. Mégis itt vagyok...

Tegnap későig molyoltam, sütiztem és csomagolgattam, fáradt vagyok minden irányból. Ma kicsivel ünnepibb smink van, magassarkú, szép pulcsi. Mégis csak ünnep...

Túl leszek itt ezen és aztán jön amit szeretek és ami fontos. Otthon...

Előre nem tudom megmondani az ünnepek alatt írok-e majd, ezért kívánok mindenkinek boldog karácsonyt és mindenkinek azt amit szeretne - bár azt hallottam ez nem mindig jókívánság:) - vigyázzatok egymásra és magatokra, pihenjetek + minden:)

Változások

Amire már nem is számítottam, megtörtént. Visszahívtak és engem választottak. Tehát munkahelyet váltok így az új év kezdetén. Ugyanez a szakma, de teljesen új terület. Új emberek, rengeteg tanulás és remélem továbbfejlődés. Szinte fel sem tudom még fogni :D

Minden este készülődés van, dudorászok, jövök-megyek. A férjem tegnap háromszor kérdezte meg, mit csináljanak ma otthon, mert hála az égnek rajtam kívül mindenki home van:) Kiadtam némi munkát - na nem fognak beleszakadni, de nekem nagy segítség, hogy ezeket az időigényes pakolászásokat megcsinálják. Este valami üvöltözős film ment a TV-ben. Odavackoltam a férjem baljára, azzal a feltett szándékkal, hogy bealszom a hóna alatt, de annyira zavart a film, hogy feladtam és bementem a hálóba, ahol a kicsi verte a gépet rendületlenül, viszont attól én teljesen nyugodtan bealudtam:) Ma ugyanúgy 5-kor keltem mint máskor, de ahogy leszálltam a buszról kerültem egy nagyot és hosszabb úton bandukoltam a munkahelyre. Kellett egy kis idő kollégák és család nélkül, mert emésztenem kell néha és ha már belül zaj van, legalább kívül csend legyen. Szerencsére kevesen járnak már ilyenkor az utcán hajnalban, mert sokan szabin vannak, így nyugodtan lehet lezárt elmével kóborolni, nem megyek neki senkinek.

Angel

Egy kedves kreatívos azt írta a múlt héten e-mail-ben, hogy angyal vagyok - karácsonyi:) Hogy mit tudok majd kihozni ebből? Fogalmam sincs. A lényeg, hogy ne felejtsem el:)

Snow

Csak mert esik és kedvenc:)

Este

4, azaz négy db öltés, kis szalag, nagy kötés és hétfői kontroll. Ez a a mai nap vége. 

Részemről: tiszta hűtő, pihenő mézes tészta, egy adag kisült narancsos linzer, kimosott szőnyeg, egy csomó ellapátolt hó nálunk és a szomszédok elől is. Megint nem vasaltam:(

A nagy elment a barátjával, a kicsi vívóversenyről hazafelé az apjával, én meg itthon egyedül. Megy az X faktor. Színvonalas a műsor, tetszik, szórakoztat. Közben azért olvasok is , netezek is:) kipakolom a mosogatógépet, kiteregetek, lehet ráveszem magam még egy kis hólapátolásra is. 

Éneklő lányokról: a Renivel ugyanaz volt a bajom, mint a Nyári lányokkal: hamisnak hallottam őket. Ez van.

Visszabújok a kandalló mellé. Jó éjt!

Időzítés

Inkább leülök...

Életem értelme a mai napra időzítette az ezévi kéz szétvágását. Jön be, ömlik belőle a vér, egyik papírtörlőt a másik után szorítja rá. Nézzük, még a csontja is látszik, össze kell varrni. Próbáltuk hívni a rokonságot, hátha valaki be tudja vinni a kórházba, mindenki úton van. (Miért nincs jogsim??!!) Közben megfürdött, átöltözött és elindult egyedül a a sürgősségire. Sok munkája van, szétnyílt kézzel nem tud dolgozni, mert nincs ideje magától összeforrni a sebnek és újra szétnyílna mozgás közben. Nagy rutinja van ebben, mármint orvos, varrás, tetanusz kombó. Én sem ájuldozok már a vértől. Összetakarítottam utána és felajánlottam, hogy elmegyek vele. Nem akarta. Legalább én csináljam a dolgomat. 

A mézes begyúrva, a szőnyeg ázik a kádban, a hűtőszekrényt átmostam, mert megy bele a rengeteg karácsonyi kaja. A szobánk a szokásos ünnep előtti képet mutatja. Az ágy felém eső oldala dugig bepakolva - most már - szétszortírozott, becsomagolt ajándékokkal. A komódon megkezdett lista, amire felírom mit kell még vennem és elintéznem. A férjemet pedig gondolatban szabadságolom és amit együtt akartam vele elintézni annak a nagy részét majd elvégzem én. Bár tudom, hogy a bevállalt munkáit nem tudom megcsinálni helyette. Rengeteg a vasalatlanom. Délután azt kell eltüntetni. Holnap megtartjuk a kicsi szülinapját. Kevesen leszünk, mert nem ér rá a család, vagy dolgoznak, vagy intézik a dolgaikat. Én meg... most nem igazán tudom hol áll a fejem : /

Ezt még gyakorolni kell

Mármint hogy tudok három emberrel szemkontaktust tartani úgy, hogy egy hosszú asztal három különböző oldalára ülnek. Nem volt egyszerű:)

Hogy, hogy nem..

A nyugdíjas bejegyzésembe belinkelt cikk már nincs fenn. Sőt!! az oldal sincs meg. Ide kellett volna másolnom a szöveget, de az meg szabálytalan.

Nincs mit mondani

A falu lakói biztosan nem voltak a kommentelők között. Én ezt egyszerűen nem hiszem el:(

Hózik

Tegnap óta kitartóan esik. Jobb lett volna, ha Karácsonyra tartogatja a tél a fehér köpönyeget. A mostani hangulatomhoz még nem illik az ünnepélyes díszlet. Délután duplaÉvis randim lesz a megszokott kávézóban. Idén ez az utolsó. Előtte még vennem kell néhány dolgot. Készítettem össze nekik egy-egy kis csomagot, tele édességgel - ne csak én hízzak:)

Tegnap végképp kikopott a legkedvencebb farmerem. 3 évig hűségesen velem tartott mindenhová, munkába, kirándulásra. Hol találok még egy ilyen jó szabásút? 

Ja, ha már köpeny, a Harry Potter-ben nagyon tetszett az animációs rész, mikor a Halál ereklyéinek történetét mesélte el Lovegood a fiataloknak, a füstszerű Halál és a spanyolos árnyjáték szerű rajzok.

Elromlott otthon a mézpumpa, így most megint ragad a mézes üveg körül a tálca. Hétvégén lett volna alkalmam venni, de sajnáltam rá a pénzt.

Este nagyon jó volt a zumba. Nem voltunk sokan és új koreográfiát tanultunk. Megállapítottam, nem vagyunk teljesen reménytelenek, de azért jókat nevettünk magunkon:)

Reggel, mikor kihúztam a kukát eszembe jutott, mennyire hiányzik a kutya, akin ilyenkor mindig át akartam esni és aki szeretett volna fehér lenni és nyakig fürdött a hóban.

A héten vár még rám egy megmérettetés. Agyilag nagyon készülök és próbálom pozitívra hangolni a szitut. Nem félek és nem izgulok. Az esélytelenek nyugalmával vágok neki a dolognak. Van egy kis lelkiismeret furdalásom, mert itt meg hazudnom kellett e miatt, de mivel a jövőmről van szó, bevállaltam és a kollégák is egyetértettek velem. Hát akkor csütörtökön...

:)

A csokimiki a falánkságom oltárán végezte:)

Szombat

Hihetetlenül jó volt:)

Még nem volt 9 óra, mikor a Vajdahunyad Várához értünk. Nagyon szeretem ezt a helyet, mert függetlenül az állandó építkezésektől, maga a vár olyan, mint egy kis ékszerdoboz. Eddig csak az udvaron jártam, de most lehetőségem volt bejutni. A Késműves Céh szombaton tartotta meg a karácsonyi vásárt. A terem ahol berendezkedtek, faltól falig, faragott fa burkolattal van díszítve, a falon festmények, a padlón márvány és padlófűtés van. Megérkezett a tesóm is és miután felmelegedtünk a nyakunkba vettük a várost. Először a Felvonulási térre mentünk. Van ott egy Angyalok Erdeje nevű kiállítás, ahol feldíszített fenyőfák állnak és minden fához tartozik egy alapítvány, vagy egyesület, akik leírták a céljaikat egy táblára és lehet adakozni oly módon, hogy 200 Ft-ért vehetsz kártyát és a kiválasztott alapítvány dobozába dobod. Vagy lehet sms-t küldeni a tetszőleges szervezethez megadott számra. Van felállítva Betlehem és van állatsímogató. Viszont hiába volt már 10 óra, nem volt ott senki aki angyal kártyát tudott volna nekünk adni:(

Elég erősen elkezdett esni a hó, átmentünk a Vörösmarty térre. Nagyonnagyonnagyon tetszett. Nem volt elviselhetetlen embertömeg, de azért hullámokban mégis besűrűsödött néha. Sok volt a külföldi és mikor érkeztek a buszok tumultus támadt. Éhesek voltunk és fáztunk is, de a legtöbb étterem zsúfolásig megtelt. Sikerült elég szerencsétlenül beválasztani végül egy gyorsétterem szerű valamit, mert hideg volt a szék, a kaja és úgy egyáltalán, a WC-ről már nem is beszélve.

Utána viszont megittunk egy-egy pohár forralt bort és attól átmelegedtünk, feldobódtunk és futottunk még egy kört. Tényleg semmi kifogásom nem volt sem a hangulattal, sem a termékekkel kapcsolatban. Szakadó hóesésben, igazi karácsonyi hangulatban mászkáltunk. Vettem néhány szappant, gyertyát, apróságokat.

Délutánra járt az idő, mikor már szerettünk volna fedett helyen lenni és elmentünk az Allee-ba. Mivel este 7-kor beszéltük meg, hogy a férjemmel találkozunk, úgy döntöttünk megnézzük a Harry Potter-t. Mit mondjak? Végig feszültség alatt tartott és, bár mindig tudtam mi következik, mégis szorongtam tőle. Amálnak igaza van, tényleg a holocaustra emlékeztet az egész eljárás, amit a muglik ellen folytatnak. Nekem tetszett, bár aki annyiszor olvasta a könyvet, mint én, feltűnőek az eltérések az írott szöveghez képest.

Kis zavar támadt a filmnézésben, mert egyrészt fél óra reklámmal indult. Akkor már volt egy sansza, hogy 7-re nem érünk haza. Másrészt szólt a férjem, hogy korábban végeztek. Innentől sms-eztünk. Ez nem igazán tett jót a filmélménynek:) ha más csinálta volna azt a nézőtéren amit én, hát biztosan pipa lettem volna, de most én voltam a rendbontó, bár amúgy is elég nagy jövésmenés volt a film alatt. Nem mertem nem válaszolni, mert nem hiányzott a balhé. Így is aggódtunk hazafelé menet, hogy mérges lesz amiért a kocsiban kellett ülnie vagy egy órát.

Persze nem volt nagyobb gond és felmelegítés gyanánt megittunk 2-2 Unicumot. Majd meg lettünk invitálva vacsorázni a Don Pepe-be. Isteni kaja volt!!!

Visszamentünk a lakásba és CSI-on szépen egymásra aludtunk a kanapén:)

WTF?

ERRŐL már nem is beszélek:(

Ideg

Megnyitom a freemail-emet és látom, az iwiw-en kaptam üzenetet olyantól akivel utoljára munka ügyben beszéltem. Én kis naív úgy gondoltam, biztos valami fontos dologról van szó, gyorsan be is léptem, hát látom, hogy körlevél. Már egy ideje bosszankodom azon, hogy tele a postaládám hülye lánclevelekkel, erre még egy ilyen értelmes csaj is ilyesmit csinál. És azt bírom a legjobban, hogy ugyanattól az embertől, ugyanazt a szemetet megkapom 3-szor, 4-szer. 

Tegnap a facebook-ról tiltottam le egy ismerős bejegyzéseit, mert úgy ontotta a youtube-os videókat, hogy mindenki mást kitakart a képből. Ez is olyan felesleges...

Haj

Tegnap éjszaka nem volt már kedvem hajat szárítani. Most úgy repked a fejem körül, mint egy megkergült szénaboglya:)

Gamma

Tegnap este már nem egy, hanem két emberrel jöttem haza az edzőteremből:) Az unokatesóm is eljött táncikálni és mivel egyirányban lakunk, hát együtt indultunk haza. Nagyon szeretett volna dumálni és mindenáron meg akart hívni az útba eső krimóba azzal a felkiáltással, hogy megkívánt egy pohár sört. Nálam nem volt pénz, így nem szívesen fogadtam volna el az ajánlatot, különben is olyan csapzottan nem ültem volna be sehová. Mondtam neki, jöjjön el hozzánk és igyuk meg azt a sört otthon. Hála legyen annak, aki ily módon is kifejezi a háláját a szerelőnek és némi italt visz borravalóként a műhelybe, ezért volt sör a háznál. Úgyhogy az este nem túl előkelő módon, de annál kellemesebben, sörözéssel végződött.

Olyan jó, hogy találkoztunk, mert a jövő héten megy ki Ausztriába dolgozni és ki tudja mikor beszélünk újra. Remélem megtalálja a számítását, mindazt ami itt hiányzott neki. Új arcokat, új élményeket, önállóságot az élete felett és hát némi pénzt természetesen, mert mi másért vállalná egy fiatal nő a gályát külföldön. Itthon ugyanannyi mukáért 60 e Ft-ot vitt csak haza, itt meg 270-et. Nem mindegy. Rendes bejelentett munka és egyenlőre 6 hónap, aztán majd meglátja. Elég jól beszél németül és talpraesett. Minden jót kívántam neki:)

Mikulás

Álldogál az asztalomon egy csokimiki. Kiolvastam:) 

Mikulás 26 gr

üreges figura kakaós tejmasszából

összetevők: cukor, frakcionált növényi zsír, édes tejsavópor, sovány tejpor, zsírszegény kakaópor(min 6%) emulgeálószer(szójalecitin, E476) aroma.

Nem kívántam meg:)

Alfa

Szeretek tornára járni. A legjobban azt a részt mikor megyek és jövök. Sötét van, az utcák kihaltak, az ütemes lépésektől enyhén meditatív állapotba kerül az agyam. Parányi idő magamra. Bár tegnap összeszedtem magamnak egy ismerőst, aki mikor meglátott elkezdett örömködni, milyen jó, nem kell egyedül járnia ezután, mert majd velem jön. El is kérte a telefonszámomat. Ennyit a meditációs ballagásról:)

Nyugdíj

A múlt héten láttam a Házon kívül előzetesét, de nem tudtam megnézni, mert éjjel 11.15-kor kezdődött. Hétvégén megnéztem a neten. Még jó, hogy nem maradtam fenn miatta!! Még 10 perc sem volt. Sem objektív, sem meggyőző nem volt. Mégis lassan arra hajlok, hogy nem lesz más választás vissza kell kerülni az állami nyugdíjhoz. Igaz, abból sem lesz semmi, de a biztosítós ismerőseim sorban, egymástól függetlenül is azt mondják ne maradjak a magánban. Ez egy szar döntés, szar körülmények között. Az emberek és a biztosítók párhuzamosan vannak ellehetetlenítve.

Ráadásul tegnap beszélgettem azzal az üzletkötővel aki a céges biztosításokkal foglalkozik és azt mondta nézzem meg az életbiztosításom portfólióját, mert ha változtatható és sok benne a magyar államkötvény változtassak rajta, mert az idén elért jó hozamot jövőre elbukhatom e miatt.

Mit mondjak? Nem dobódtam fel.

Haladás

Ma útnak indul három csomag, és már csak egyet kell elküldenem, ha jelentkezik egyáltalán a játékos. Ezzel kész is vagyok a blogos ajándékozással. A családiak beszerzését is szeretném elintézni a héten. A hétvégét nagyon várom. Pesten leszünk. Szeretnék elmenni a Vörösmarty térre megnézni a vásárt, jót dumálni a tesómmal meg minden. Lehet fenn is alszunk még nem tudjuk kinél, mert képesek vagyunk még az utolsó pillanatban is borítani a már megbeszélt programot, persze rajtunk kívül álló okok miatt. 

Attól tartok rengetegen lesznek Van az az embertömeg ami már engem is megriaszt, de egyenlőre ragaszkodom ehhez az elképzelésemhez.

Itt a cégnél éppen kikapcsolták a telefont. Nincsenek befizetve a számlák. Remek! Hiába győködöm őket, hogy nem érdemes a szolgáltatókkal trükközni. Most nincs telefon, a múltkor nem adtak gázolajat a sorőröknek. Még jó, hogy áram van. Ja, persze meg fizetés... Még most.

Kavargás

Kavarog a hó az udvaron és nagyon gyorsan befehérítette az aszfaltot. Bedugult az orrom, már vasárnap óta gyógyszerezem magam, de nem javulok. Vagyis túl lassúnak találom a gyógyulást. Így a tornák is elmaradnak - nem kapok levegőt - és valahogy olyan, mintha minden eredményért kétszer annyira kellene figyelnem és háromszor annyit dolgoznom. Remélem nem robbanok le annyira, hogy otthon kelljen maradnom. Itt rengeteg a munka és a hónap végén szeretnék szabin lenni. Nagyon rám férne egy kis pihenés, de addig még eltelik majd pár hét.