2012. augusztus 11., szombat

És igen

Ma is dolgoztunk. Elrendelték. Meg muszáj is. 

Igazából én sem vagyok jól. Itt lehet nyafogni nem megyek senki agyára. Néha úgy érzem nincs levegőm, tegnap már kimentem este gyalogolni és futni. Ki tudtam volna menni a világból. Mikor már azt érzem, hogy én is meg fogok sérteni valakit - talán olyasvalakit, aki meg sem érdemli - vagy, hogy képébe mászok egy másvalakinek - teljesen jogosan - de egyiket sem akarom, akkor beszűkül a világ és hirtelen nem kapok levegőt. Na ilyenkor megyek, csak úgy és kicsinek találom a várost úgy este 9 körül.

Face

Azért érnek meglepetések :) A múltkor megjelent az üzenőfalamon egy bejegyzés, egy provokatív kis fotó volt rajta, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy összezörrenjenek rajta férfiak és nők. Eleve be sem szoktam szállni ilyesmibe, de most nem tudtam megállni. Nem kamuregem van, tehát névvel, arccal vállaltam a kommentet. Meglepődve láttam a nap, mint nap érkező hozzászólásokat és lájkokat. Alig hittem a szememnek, olyan kis kulturált beszélgetést provokáltam ki mindenféle korosztályú és mindkét nemből jövő emberekből, hogy csak pislogtam. Furcsa volt és kicsit idegen...
Most meg rákattantak, ismerősök a koromra. Én nem is beszélek róla, de mindenki ezzel jön, hogy fiatalabb vagyok, mint amennyinek mondom magam. Hát kész! :)

Dolgok

Felvettek hozzánk egy új kolléganőt. Rájöttek hogy kevesen vagyunk? Vagy rájöttek, hogy közülünk egy nem dolgozik? Ki tudja. A lényeg, hogy érti a dolgát.
De hogy tud két nő ennyit nyafogni egy nap? Vagy a fejük fáj, vagy a hasuk, vagy nem aludtak egész éjjel... Ezek a problémák mindenkinél előfordulnak, de más nem traktálja ilyesmivel reggeltől estig az irodát, egymásra licitálva kinek nagyobb a baja!!

Változások mindig vannak

Mindig vannak előjelek, de vannak olyanok, amiket egyszerűen nem akarunk tudomásul venni. A férjem cége leépít. Már mindenkivel beszélt a főnök, felmondási idő, végkielégítés, szabadság, miegymás ügyben. Duplán súlyt minket most ez a dolog, mert az adószámos tevékenysége bejelentett munkaviszony nélkül nem ér semmit. Nem mennék bele a bonyolult adójogszabályok ismertetésébe, amin már vagy 6x átrágtam magam, de sajnos munkahely nélkül nem lesz egyszerű fenntartani az iparművész tevékenységet. Nagy könnyebbség, hogy a főnök kicsit gondolkodott még a dolgokon és őt, meg egy másik kollégáját a cégben tartja december 31-ig. Nyertünk egy kis időt.

Segítenék

Segítettem, mikor tavaly egy távoli ismerősnek leégett a háza és ott maradtak két gyerekkel fedél nélkül. Segítettem, mikor itt megrogyott egy ház, rossz kőműves munka miatt. Az elveszett emberkék közül egyet az ártéri erdőben találtak, felkötötte magát és magára hagyta a feleségét két gyerekkel, hát nekik is adtam, ahogy telt tőlem. Sosem mulasztom el felajánlani az 1%-omat adóbevallásnál, remélve, jó helyre kerül. Múlt héten bejött egy nő az irodába, egyszerűen öltözve, udvariasan. Bemutatkozott, elmondta, hogy a polgármester engedélyével jött be hozzánk és hogy pénzt gyűjt súlyosan beteg és fogyatékos gyerekek gyógykezelésére. Elmondta melyik alapítványtól jött, hogy ez az adomány mennyire fontos lenne a reménykedő szülőknek.
Elkértem tőle a névjegykártyáját. Ha módom lesz utalok nekik. Tényleg annyival jobb helyzetben vagyok sok más embernél és az egészség az amit el sem tudunk képzelni, hogy elveszíthetjük. Nem sok ez, és sokkal kevésbé látványos, mint pl a Nagy Házalakítás, de talán valakinek a kicsi is sokat jelent.

Várok

Kisebbik süketkémet várom haza, aki a barátnőivel távozott az utcabálba. Nem örültünk. Annyi energiám már nem volt, hogy magamat és a férjemet rávegyem, menjünk mi is. Jó tanácsot, pénzt adtam és nincsenek messze, idehallatszik a zene.

Reálisan :)

"Az élet sokkal inkább hétfő reggel, mint szombat este."