Azt olvastam

Az Elios ügy kapcsán tüntetést szerveztek. Bár az ügy maga felháborító, vérlázító és fokozhatnám, de a részvétel gyatra volt.

Furcsa, de még én képviselőként is úgy gondolom, hogy a politikai problémák megoldása, az ország gatyába rázása a politikusok dolga. Sokan mondják, hogy a politika mindenki ügye, mindenkinek van róla véleménye és mindenkinek joga van hozzászólni.

Szerintem a mostani csend már a várakozás csendje. Lassan a szavazni akarók végleg eldöntik kire húzzák az x-et és attól remélnek változást.

Titák

A legjobb ami mostanában történt velem fészbukilag - sosem gondoltam volna, hogy ilyet mondok - az, hogy a kisebbik lányom bevett egy cicás csoportba :D

Rengeteg politikai profilú csoportban vagyok benne. Dől az üzenőfalról a aktuálpolitika, a kommentekből pedig a gyűlölködés.

Komolyan üdítő a sok félelmetes és undorító ember között néhány szőrmók.

De pontosan

Te pont ilyen ember vagy. Egy aljas, nagyképű, önző barom. Tönkre tetted egy másik ember életét merő rosszindulatból. Örökre megbélyegezted testileg, lelkileg. És ez a mi magyar jogrendszerünk képes évekig elhúzni egy ilyen pert évekig, fájdalmasan és lassún még megnyomorgatni az áldozatot. Ha mégis bűnösnek mondják ki a tettest még lehet megbánja a végére, hogy ragaszkododott a bírósági döntéshez ahelyett, hogy visszaadta volna a kölcsönt... Tetovált lány - ha mond ez valakinek valamit.

Remélem börtönben rohad legalább 10 évig... megfelelő társaságban. Most már retteg, fél. Érzi, hogy nem védi olyan erősen a valakinek a valakije vagyok státusz. Ha elítélik sem fog olyan büntetést kapni ami - szerintem - járna.

https://index.hu/belfold/2018/02/16/lugos_tamadas_megismetelt_masodfok_vedobeszed/

Valami újat

Az egyik szupermarketünk a sikeres leltár után kitett egy facebook bejegyzést arról, hogy a boltvezető gratulált a kollégáknak a sikeres leltárhoz és megköszönte a munkájukat. Tudtam, hogy leltár volt náluk és drukkoltam nekik, hogy minden jól sikerüljön. Ismerem őket, hiszen nap, mint nap oda járok vásárolni - akkor is lemegyek, ha nem kell vennem semmi fontosat, csak, hogy ne kelljen még délben is az asztalomnál ülni.

Érdekes módon ez a csoportvezetőnkben úgy csapódott le, hogy minekez? Kell ez a posztolás meg fészbukolás? - Legszívesebben kinevettem volna. Csókolom, ez a XXI. század. Az emberek igényei, önkifejezési módjai változnak. Aki lépést tart az használja ezeket a vívmányokat... Pontosítok megismeri és, ha érdekesnek találja használja úgy ahogy neki fontos. Nálunk még ezt a fészbuk szót mindig úgy mondják ki, mintha valami káromkodás lenne :D Kétségbeejtően vicces, mennyire lemaradnak az emberek fontos dolgokról, csak azért mert gondolkodás nélkül elutasítanak valamit, amit nem is ismernek.

És lehet még jobban el fog képedni a maradi társaság, mert a cég megjelent Instagramon is. Bár valószínűleg ez már végkép meg fogja haladni a képességüket, mert ahhoz már az a feltétel, hogy valaki birtokoljon és használni tudjon egy okostelefont.

A furcsa mégis az, hogy a cégnél ez egy másik csoport feladata, ők a marketingesek. Az, hogy mi kerül ki közösségi felületre, az teljesen az ő hatáskörük. A munkájuk lekicsinylése és becsmérlése ha rosszallással vagyunk a módszereik iránt. Inkább meg kellene ismerni és segíteni ezt az irányt, mert az ebből származó bevétel után kapunk fizetést és jutalékot.

Egy képzeletbeli testületi ülésről

-Köszönöm a szót. Tisztelettel köszöntök mindenkit!
.
.
.

Ezt a bejegyzést már tegnap elkezdtem írni, de hogy a fenébe tudnám élőben elmondani annál a bizonyos asztalnál, mikor leírni is ilyen nehezemre esik. Hogy mennyire elegem van ebből a sorosozó, romboló, pénztpocsékoló rendszerből. Ebből a kormányból, abból amit tesz az országgal és velünk is.

Keresek

44 éves vagyok. A mai napig rengeteg önfejlesztéssel foglalkozó könyvet olvasok, és megnézek, meghallgatok előadásokat is a témáról, legyen szó párkapcsolatról, karrierről vagy csak útkeresésről. Egy ideje nem találom amit keresek. Valahogy mindenhol ismétlődéseket látok csak. Mintha mindig ugyanazt látnám, olvasnám. Úgy gondolom lenne hová fejlődni még, jobban csinálni dolgokat, vagy jobban érezni magamat, de nem találok következő lépcsőfokot.

Több oka is lehet ennek. Talán nem a megfelelő helyeken keresgélek, talán értetlen vagyok és ott van az, csak én nem látom. Vagy lehet, hogy már bennem van a tudás amire szükségem van?...

Rárek

Most kicsit ráérek. Délelőtt aludtam, elég jól és arra ébredtem, hogy fázok, mert a tűz másfél, két óráig tartja magát, utána ha nem kap enni, egyszerűen kialszik.

November óta vannak a tv-ből felvett műsoraim, több retro tartalom, amire a családom nem kíváncsi, most van időm megnézni. Összedobtam egy kis kaját és a youtube-ról elindítottam egy videót, aminek a címe: Kikapcsolt férfiak. Három pszichológus mondja el a véleményét az Y és Z generáció kommunikációs és szexuális szokásairól és próbál eligazodást nyújtani ebben a bonyolult témában, elég rövidre szabott időben. Nekem nagyon tetszett, ráismertem helyzetekre és valahogy az egész megállt a lábán, pedig elég rögtönzöttnek tűnt az előadás.

Vesztemre, beleolvastam a hozzászólásokba. Hátna... Azt furcsállom, ha valakinek ez a téma nem aktuális egyáltalán miért mond véleményt? Ha elolvastam egy könyvet 20 évesen, 25 évvel később tuti nem ugyanazt gondolom róla, de attól még az a könyv nem lesz se jobb, se rosszabb. Rossz látni, hogy teljesen nem odaillő dolgok miatt mondanak kritikát még véletlenül sem a lényegre koncentrálva csak úgy odaköpnek valamit.

Itthon

Itthon vagyok, beteg vagyok... piszokul fáj a fejem. Azt hiszem leginkább egy kis pihenésre van szükségem.