2010. február 28., vasárnap

Szülinap


Ez most az enyém. 13.30-kor láttam meg a napvilágot 36 évvel ezelőtt. Tegnap eléggé lehangolt voltam, magam sem tudom mi a fene ütött belém, ez nem jellemző rám.A fejfájásomat algópirinnel, a lehangoltságomat forralt borral, az izgágaságomat James Blunt-tal kúráltam.
Nem igazán foglalkoztat a korom, de ezt írtam már, hogy mindig idősebbnek éreztem magam a koromnál, úgyhogy tömindegy. Azt mindig sajnáltam, hogy nem tavasszal, vagy nyáron születtem, mert akkor lehet igazán jókat bulizni. Mondjuk a mások szülinapját szívesebben szervezem meg, az enyémet meg magamnak kellene, mert ehhez valahogy senkinek sincs affinitása(fantáziája) de valahogy sosincs kedvem hozzá. Azért a család ismer, kaptam könyvet és fonalakat, szép virágokat, még a kollégáimtól is pedig nem híreltem, hogy szülinapom lesz.
A mútkor voltam a nagyanyámnál. Nagyon megtetszett neki a csipke amit csinálok és megmutattam neki az alapvető fogásokat. Közben ő a kezem nézte én meg az arcát. Ahogy hazajöttem szembenéztem a tükörképemmel és kerestem azokat a vonásokat az arcomon, amik már véglegesek és amiktől majd olyan leszek, mint ő 81 éves koromban. Megvannak:) De nem is ez a fontos, hanem utána beszélgettünk és mintegy végszóként azt mondta, nem csinálna semmit másként, mint ahogy egész életében tette. Miért fontos ez? Nehéz paraszti sorból jöttek, a házasságuk labilis volt - enyhén szólva - válás, betegség, volt minden. És mégis... Azt hiszem akkor lehetek elégedett, ha mielőtt elmegyek végleg ugyanezt tudom mondani.


Ide teszem a virágokat és egy ajándékot magamnak:)

2010. február 27., szombat

Gondolat

Jó vagyok, vagy csak jólnevelt?

2010. február 26., péntek

Írás

Tegnap 7 körül fejeztem be a varrást. Még a gép mellett ülve gyorsan lefirkantottam kézzel egy rövid levelet a játékot szervező csajnak. Mikor végeztem, jobban megnéztem az írásomat. Elég sokat írok kézzel, de inkább számokat, szöveget nagyon ritkán. Asszem ez meg is látszik a kézírásomon. Ránézésre egységes, egyenes sorok, de a betűk összekötése elég változatos és hol írott, hol nyomtatott betűket használok. Kíváncsi lennék mit hozna ki ebből egy grafológus.

2010. február 25., csütörtök

Tegnap

Előszülinapoztunk a tesómékkal és apuval tegnap. Pezsgőztünk. Volt még a szilveszteri tartalékból egy üveg. Végre jót aludtam. Ha ehhez pezsgő kell, akkor nem örülök. Szülinapi ajándék a cégtől: 2 nap szabi a jövő hétre. Szavam sem lehet, azt kaptam, amit kértem. Hétfőn majd alaposan csinálom a semmit és csendkúrát veszek:)

2010. február 23., kedd

Házasság

Tele van a net ilyen "hogyan mentsük meg a házasságunkat" praktikákkal. Ha a férjem beleszeretne másba, tuti biztos, hogy szakadt mackóban, lehányt pólóban is jobban tetszene neki az a nő, mint én akár báli ruhában.

2010. február 21., vasárnap

Sokáig tartana


Nem azért nem írok mert nincs mondanivalóm, hanem mert időm nincs. Csak mindenre egy kicsi. A munkahelyen nincs megállás, ha időben haza akarok érni, itthon egy kis mosásvasalástakarítás. Hétvégén próbálok szombaton megfőzni, kitakarítani azért, hogy vasárnap legyen egy kis kreatívos szabadidőm és valóban ki tudjak kapcsolódni, ha csak 2-3 órára is:)

Ma reggel korábban kapcsoltam be a TV-t és szembe találtam magam SpongyaBob-bal:) Mindig rühelltem ezt a mesét, mindaddig, míg a kolléganőm azt nem mondta, hogy igaz, ezt a mesét gyerekeknek rajzolták, de felnőttekenek szól Próbáljam ki, legyek egyszer türelemes és nézzek végig egy részt, bár a magyarosítás elvesz belőle némi élt, de a lényeg lejön. Nekiveselkedtem és rájöttem, hogy nagyon figyelmetlen voltam, mert csak az irritáló hangokra reagáltam, a mondanivalóra nem. Éééés tetszett. Ha elvonatkoztatok a bugyuta körítéstől, pontos jellemzését látom a munkahelyek, barátságok visszásságainak. Az egyetlen ami még ezután is zavar, hogy szegény Bob semmiből sem tanul:) Ettől olyan emberi...

2010. február 14., vasárnap

Operabál


Megnéztem az Indexen a képgalériákat. Érdemes volt. Jót szórakoztam így vasárnap reggel. Ennyi rossz arcú némbert régen láttam. Túlsúlyos, ízléstelenül öltözött és sminkelt nők, fél- vagy teljesen részeg emberek. Tudom, hogy ilyenkor a fotósok direkt keresik az extrém arcokat, de sajnos rengeteg híresség is lejáratja magát ilyenkor. Sok más nemzetiségű (kínai, cigány, arab). Neccharisnya+nyitott orrú cipő, miniruha, négynél több szín egy ruhán, sárgított haj, 5 kg fux stb. Siralmas. Viszont találtam egy ruhát, ami egy kis melltartós korrekcióval rajtam is jól állna:)
Nem tudom a képet kitehetem-e, de úgysem jár erre olyan, akit megsértenék vele.

Ja és én feltűzném a hajam, mert jelentem már elérte azt a hosszt és a coffom sem csúszik már szét.


Oliva


Tegnap délelőtt egy órára kisütött a nap. Nem tudom ennek hatására az én hangulatom javult, vagy a körülöttem lévőké, de az jutott eszembe, hogy olyanok vagyunk, mint az olivaolaj. Miért?
Ez egy régi történet:)
Mikor építkeztünk, lebontottuk a kis házat amiben laktunk egészen a belső szobáig. Az megmaradt, ez ma a hálószobánk. Kényszerűségból anyósoméknál laktunk egy télen át és mivel ott nem fért el minden cuccunk, hát ebben a meghagyott szobában raktároztuk egy csomó holminkat. Mivel akkor már évek óta saját háztartásunk volt, volt elég motyónk. Mikor eljött a tavasz - bár még éjszakánként hideg volt - folytattuk az építést. Akkor már abból a szobából is ki kellett pakolnunk a garázsba. Mentem kifelé az ajtón, kezemben egy rakás holmival, jött szembe a sógorom és a kupacból kikapott egy üveget. Görög ásványvizes palack volt, félig olivaolajjal töltve, de nem a szokott formáját mutatta. Előző nyáron kaptuk tőlük ajándékba. Görögből hozták a termelői olajat, amit közvetlenül hordóból engednek a túristák által odavitt mindenféle palackokba. Sűrű, aranyoszöld színű olaj volt és nagyon takarékosan bántam vele, aztán mégis elfelejtkeztem róla és ott telelt a fűtetlen szobában. Most bizonytalan színű, és állagú anyag lötyögött az üvegben. - Ezzel mit akarsz csinálni? - kérdezte. - Nem tudom, valószínű kidobom. - válaszoltam. - Ezt nem. - mondta és kitette az alap szélére, a napra. - Várjunk egy kicsit. - Vártunk. Nem telt el egy óra és a nap újra életet és színt varázsolt az üvegbe. A sógorom simán meghúzta az üveget és közölte, hogy semmi baja az olajnak és ha nekem nem kell adjam neki. Eszem ágában sem volt:)
Hát, ennyi az embernek is elég. Már lemondanánk róla, de egy kis napfény rendbehozza a lelkét:)

Szombat


A lányom már a hét közben mondogatta, hogy szeretne valamit venni a barátjának erre a nevezetes Valentin napra. Aztán pénteken azzal jött, hogy egy másik csajtól kaptak egy jó tippet és inkább tortát sütnének a barátnőjével. Még a pénzt is visszaadta, amit az ajándékra kapott. Jól megszervezte a két hölgyemény ide hozzánk a tortasütést. Kedvelem a lányomnak ezt a barátnőjét. Örültem a bizalomnak, amivel hozzám fordultak. Persze tapasztalataimból előre tudtam, hogy nem lesz egyszerű:) Fél 2 körül érkezett a lány, karján kosárral és a saját tortájához hozott hozzávalókat, tök aranyos volt, illetve elismerően gondoltam az anyjára, hogy eszébe jutott ez. Bár majdnem minden dolgot visszaküldtem, mert nálam általában mindig van elég cucc jópár adag süti elkészítéséhez.
Mindig lábasban sütöm a tortát és erre nyomós okom van, nem részletezném, de újra eszembe juttaták, hogy miért:D A lányom ragaszkodott, hogy az alap kapcsos tortaformában süljön, ezért a mamájától kért egyet. A tészta összeállításánál én dirigáltam, a lányok csinálták. Készült egy csokis narancsos és egy csokis banános. Az első lap sütésénél egyszer csak füstszagot éreztünk!! Rohanok a sütőhöz, látom, hogy nem zár rendesen az a rohadt forma és csöpög belőle a cucc. Mit csinálhattam volna? Ha tepsit teszek alá ugyanúgy ég rajta a tészta, ha papírt teszek alá, arról ugyanúgy lefolyik és meg is gyulladhat. Így csak törölgettem a sütő aljából a lét és magamban káromkodtam, hogy hová vezet a szülői engedékenység. Nagyobbra vettem a lángot, hogy minél hamarabb megszilárduljon a massza és ne folyjon át a résen.
Ettől függetlenül mindkét torta jól sikerült, főzött kakaós krémmel, az oldalán dióval, a tetején vastag csokimáz. Erre a lányok még rajzoltak ünnepi díszítést - szeretlek, meg minden. Cukik voltak.
6 után mentek a dolgukra és a férjem volt oly kedves az egésznapi konyházás után felszabadítani, ő fejezte be a mosogatást. Az egyik torta fazonírozásra szorult, így volt módunk megkóstolni, mindenkinek ízlett. Magamban megállapítottam, hogy nálunk havonta menetrendszerűen felgyújtja valaki a konyhát:)

2010. február 11., csütörtök

Tényleg ennyire unjuk?

Amálnál a múlt hónap végén és február elején is volt Index-es poszt. Az egyik a becsapott, megvert "családanyáról", a másik a Hagyó-féle ügyről szólt. Előbbihez 206, utóbbihoz 17 komment jött. Megpróbáltam levonni a tanulságot, de nem nagyon volt épkézláb magyarázatom. Ennyire unjuk a politikát és a lopástcsalásthazudozástlebuktatást, vagy ennyire nem tudnak már újat mondani? Viszont a megalázás és a szex még mindig olyan téma, amire ráugranak.

2010. február 6., szombat

Szombat

Vettem csütörtökön egy füstölt, csontos, csülköt. Ebből ma bableves lett, sok babbal, répával, krumplival, jó fokhagymásan. Utána pedig sütöttem almás palacsintát, amit fahéjas cukorral ettünk, és mézzel. Alig bírok mozdulni:) Főznöm kell egy kávét.

Délelőtt érdekes élményem volt. A jobb szemem látószögének a szélén folyamatos, hullámzó ragyogást láttam. Nem fájt semmim, nem szédültem, csináltam tovább a dolgom és egy idő után magától megszünt. Mi lehetett?

Megint havazik...

2010. február 5., péntek

Kávé helyett felest kellett volna innom. Ez a mai előrejelzésem, pedig még csak 4 emberrel találkoztam ma.

2010. február 3., szerda

Kínlódás

Úgy gondoltam, mégis csak leírom ezt a posztot, hogy más is része legyen a kínomnak. Köszönet érte a Vastagbőrnek is, mert 1000 éve nem kommenteltem hozzájuk, de ez a téma nálunk is nagyon aktuális.

Szóval a főnököm közölte, hogy január 1-től nincs 6 000 Ft-os hidegétel utalvány, 18 000 Ft melegétel utalványt akar adni. Ezzel az volt a célja, hogy a "borítékos" fizetést végleg befejezze és kiváltsa az utalvánnyal. Akinek ilyen nem volt - pl nekem - az örüljön, mert fizetésemelést kapott. Nem mellesleg megjegyzem, ez az összeg jelentős a nettó 80 000 Ft-omhoz képest. És persze másnak is, akinek ebben a kategóriában van a bére. Itt jött a bibi. A januári bérhez az utalványokat megrendeltem - ez volt a parancs - mikor kiderült, hogy azok a boltok, ahol eddig vásároltunk és nem nézték, hogy mit veszünk az utalványon, nem fogják elfogadni egyáltalán semmire a melegétel utalványt. Ilyen a Coop és a CBA. Akkor itt már komoly felzúdulás volt, hogy minek ez a rengeteg pénz ( 216 000 Ft/év) ha az elköltése ennyire problémás. A mi kategóriánk nem jár étterembe, mekibe, elmegy a bótba, megveszi a főznivalót 18 000-ből majd két hétre. Szóval elkezdtünk ficeregni, hogy ez így nem frankó. Kinyomtattam a kafetériáról egy táblázatot a főnöknek és a kervezetővel szövetkezve kértük, hogy legalább választhassunk a meglévő lehetőségek között, mert pocséklás ezt a rengeteg pénzt kiszórni az ablakon.
Számomra most jön még a fekete leves. Be kell adnom a kollégáknak, hogy ez a kisebbik rossz ami érhetett minket, mert van egy minimális döntési lehetőségünk, de el is vehette volna az egészet, vagy maradt volna a meleg utalvány, mint problémás dolog. Gyűjtöm az érveket és ki kell találnom az egész adminisztrációját is, mert sajnos ezt én kaptam a nyakamba. Tájékoztatni a dolgozókat a lehetőségekről, felmérni az igényeket, összesíteni, hónapokra lebontani, rendelni, kiosztani, nyilvántartani. Így jártam...
Úgy gondolom inkább az üdülési csekket fogom választani és a beiskolázáshoz az utalványt. Ezeket tudom a legjobban hasznosítani.

2010. február 2., kedd

A reklámról

Amúgy ennél jobb reklámot a lent említett blognak nem is csinálhattak volna. Most boldog-boldogtalan odatéved és kommentel:) , mert két napja fenn van az Indexen. Akkor most azt is tilcsák be!

2010. február 1., hétfő

Kívülállóként

Sosem dohányoztam, de ezt a blogot rendszeresen olvastam. Bírom a stílusát és jókat vitatkoztak ha odatévedt néha egy-egy a beszólogatós fajtából. Régebb óta pedzegetik, hogy a blog állítólagos reklámtartalma miatt cenzúrázni fogják. Most odakattintok, mit látok? Teljesen "elképtelenítették". Szegény! De komolyan. Ilyet csinálni 2010-ben. Nem igazán értem. A világhálón nap mint nap látunk széttárt lábú picsákkal, szétrobbant holttestekkel stb. tarkított weboldalakat. Még én magam is botlottam olyanba, hála a blog.hu szerkesztőinek, amitől a rosszullét környékezett. Micsoda álszent bunkóság amit csinálnak. Ez a legnagyobb probléma, ami foglalkoztatja az embereket? Mindenhol dúl a liberalizmus, mindenki ott tesz kárt magában ahol csak akar, jogában áll. És nem azt akarom ezzel mondani, hogy pártolom a dohányzást, hiszen nálunk senki sem bagózik, de erről beszélgetni, miért ne lehetne? Nem szoktam rá attól, hogy olvasom és szerintem más se(ha van ilyen szóljon). Aki meg már a rabja nem fog többet szívni attól, ha kommentel. Ezek az emberek tisztában vannak a dohányzás hátrányaival, felnőttek, nem tudom miért kell dedósként kezelni őket. A blogger lesz az, akin most példát statuálnak, pedig kapásból 10 olyan blogot tudnék felsorolni, ami sokkal károsabb, feleslegesebb ennél. Undorító képmutatás. És nyugodtan lehet a törvényre hivatkozni, ország-világ előtt megmutatták, hogy nagyjaink a Parlamentben sem képesek erőt venni magukon és az ódon falak között füstölnek, mint akikre semmilyen szabály nem vonatkozik:(

Reálisan :)

"Az élet sokkal inkább hétfő reggel, mint szombat este."