Ami nem is osztálytalálkozó, évfolyamtalálkozó volt. A férjemé, itthon, a sarki kocsmában vendéglátóegységben. Az volt a jó, hogy ide tényleg nyugodtan ballagtam el farmerban, mert ez olyan lazás rendezvény volt. Bár azt kicsit furcsálltam, hogy nem beszélték meg, párosan mennek-e, vagy páratlanul és természetesnek vettem, hogy ott voltam, viszont nem túl sok pár jött. Mondjuk jól ismerem őket, fölöttem jártak egy évvel, így mindenki így Katica, úgy Katica:) Aranyosak voltak:)
Megemlékeztek egy nemrég meghalt srácról, aki velük járt, majd vacsora következett, isteni pörkölt volt és utána zene és tánc. A férjemet rá tudtam venni egy kis rokira, úgyhogy tényleg szép este volt.
Azon mindig meglepődök, hogy némelyik mennyire bírja a piát. A szemük se rezdül, pedig én negyed annyi felestől is idült alkoholmérgezést kapnék. De, hát nem ugyanott edzettünk annak idején.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése