Ittunk

...nem is keveset:)

Szombaton délután a férjem szülinapját ünnepeltük. 13-an voltunk. Tárcsán sütöttünk húst, voltak saláták, sütik és persze szesz. Nálam az volt a gond, hogy rá is gyújtottam és ez betette a kaput. A következmény, hogy a vasárnapot vízszintesben töltöttem, miután végeztünk a romeltakarítással.

Az én ajándékom a fent látható jégpohárkészítő volt. A lányom volt a szövetségesem és a múlt héten legyártott több adag poharat és együtt izgultunk, hogy az apja meg ne találja a fagyasztóban. Jól sikerült a meglepetés, végre nem pólót meg ilyesmit kapott tőlünk, a tesómék pedig egy fullextrás dugóhúzót adtak neki. Mindennek nagy sikere volt. Jót nevettünk, mikor rájöttünk, hogy utánozhatjuk a görögöket, mivel ezeket a poharakat bátran a hátunk mögé hajíthatjuk és a terasz szélére kiállva meg is tettük, nézve azt hogy kié merre repül.

Jót szórakoztunk így együtt újra és jó, hogy a teraszra terítettünk, mert este eleredt az eső, de ez minket semmiben nem zavart már akkor, abban a zállapotunkban:) Még mindig nem 100-as a gyomrom, de minek iszik aki nem bírja!