2. rész

Szóval a vasárnap.

A lányommal aludtam. Későn jött álom a szememre és többször is hallottam, hogy a kicsi felébredt. Mióta megszülettek a gyerekeim úgy alszom, mint nyúl a bokorban, minden zajra felriadok, így volt ez most is. Reggel fél hét körül a sógorom meglepett egy bűn rossz kávéval, a gesztust értékeltem :) A lányom közben átlógott a fiúkhoz és kicsivel később én is. Kinyitom az ajtót, és mit látok? A nagyobbik fiú hanyatt fekszik az ágyon és elmélyülten fixírozza a reggeli merevedését, a lányom pedig lapos pillantásokat vet rá:) Nem is tudtam hirtelen, hogy mit reagáljak, vagy kell-e valamit? Nem sok kukit láttak életükben, csak csecsemőset pelenkázás közben, az apjuk nem pucérkodós, legfeljebb még az oviban, a közös WC-ben szerezhettek ilyen élményeket a lányaim. Aztán bejött a sógornőm és véget vetett az anatómia leckének, de cukik voltak na:)

Reggeli, kis balhé, öltözködés, pakolás nagy balhé. Megvolt minden. Kocsiba be, cuccok, az összes kezembe gyerek és táska. Öreg rutin... Megérkezés, fél 10, és onnantól pakolás, pakolás... Teljesen átmegyek ás-és-be:) Egy órával később már nem bántam volna, ha túl vagyunk az egészen. Közben szállingóztak a vendégek, 35-en voltunk, kínálgattam mindenkit, átöltöztem, megjött a férjem is, akkor egy kicsit fellélegeztem, vele lett egész a bástya.

A keresztelő a helyi tempomban volt. Szép kis templom, rendes, vicces, fiatal pap. Elég sokan voltak misén, mint otthon nálunk. Nem gyakorlom a vallásomat, de templom közelében mindig elkap valami megilletődöttség. Nem volt hosszú szertartás és kellemes hűvös volt benn. Gyorsan visszaértünk a házhoz és ettünk. Isteni volt a kaja és rengeteg, a sógornőm anyukája főzött és autóval hoztuk el a főztjét még délelőtt. Húsleves, hideg gyümölcsleves, kétféle töltött hús, rántott hús, marhapörkölt, francia, görög saláta, savanyúság, a sütiket nem számoltam össze. Ajándékként pénzt adtuk - mit adhatsz egy gyereknek, akinek mindene megvan? - írtam egy képeslapot emlékbe és borítékba tettem a pénzzel együtt. Három órakor bontottunk asztalt, a mosatlant hazavitték, mert itt még nem üzemelték be a mosogatógépet és senki sem akart abban a melegben mosogatni. Szétszedtük az asztalokat, elrámoltunk mindent. 4-kor már a 0-áson voltunk. Piszok fáradt voltam, be is aludtam, a férjem káromkodására ébredtem - pedig nem szokott - egy marha majdnem letolt minket az útról, pedig nem is volt forgalom.

Hazaértünk kipakoltunk és hirtelen este lett...

Találtam képet a templomról, a kertje gyönyörű, jó volt ott sétálgatni:)