2009. június 6., szombat

Ha kirándulunk...


A társaság. Vegyes. Fiúk, lányok 25-35 között, párok és egykék, gyerekkel vagy anélkül, diplomások, szakmunkások vegyesen, változó számban. Rendesek, bár egy kívülálló számára agyrém lehet ha meglát minket bulizni:) Mióta a bandában van annyi autó, hogy mindannyian elférjünk, elutazgatunk országon belül több helyre is. Kedvenc helyünk, egyben ivótúráink fő célpontja Tállya. Szerencs fölött van, tőlünk jó messze :P
Emlékszem, mikor először jártunk ott. Ősz volt, ragyogó aranyszínben tündöklött a táj, isteni szőlő illatot hozott felénk a szél, mesés volt. Engem, mint tősgyökeres síklakót egyébként is úgy vonz minden kis domb, mint a mágnes. Már vártak minket pénteken este, de mire mindenki leadta a munkát és el tudtunk indulni, bizony már rendesen esteledett. A házinéni nyitotta ki a vendégházat, vastag hajópadló, kiálló fa gerendák, friss meszelés, piros muskátli az ablakban, mindenhol tisztaságszag. 5 szoba volt és a fekvési rend előre be volt osztva. És akkor a házinéni feltette a kérdést: kinek adhatom a kulcsot? Erre 11 ember egyszerre rám mutatott: neki!
Még sikerült rávennem a társaságot, hogy kóstolás előtt ágyazzunk meg, mert később már nem lesz meg ez a képességünk és mentünk egyenesen a pincébe:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Reálisan :)

"Az élet sokkal inkább hétfő reggel, mint szombat este."