2009. július 18., szombat

Fárasztottak:)

A két tesóm. Dumadumaduma...szóba kerültek a pasik. Az egyik húgom a vendéglátásban, a másik a kereskedelemben dolgozik. Nap, mint nap rengeteg emberrel kerülnek kapcsolatba. Sztorizgattak, hogy milyen típusú férfiaktól, milyen ajánlatokat szoktak kapni és, hogy már meg sem lepődnek azon ha ismerős, nős férfiak is ajánlkoznak nekik mindenféle szolgálatokkal. Én mondjuk meglepődnék válaszoltam, erre ők kiröhögtek:D Azt mondták, hogy akkor sem venném észre, hogy udvarolnak nekem, ha egyből feleségül kérnének, mert hogy genetikailag nincs meg bennem a radar. Ezen elgondolkoztam. Igazuk van. Tényleg nem szoktam félreérthető ajánlatokat kapni és nem szoktak felém másképp közeledni, mint barátsággal. Miért van ez? Tesóim is tudják, ez nem a külsőm miatt van, az nem annyira gáz :P Belülről hiányzik valami, amit ők radarnak hívnak. Barátságos vagyok, de nem vagyok barátkozó. Udvarias vagyok, de nem vagyok közvetlen, tényleg nincs bennem olyasmi, ami felcsigázná az érdeklődést a férfiakban. Ez most jó nekem? A kérdés fel sem vetődött volna bennem, ha ők nem hozzák szóba...

2 megjegyzés:

  1. hű, ilyenem nekem is van! egyféle belső távolságtartás, meg naív rácsodálkozás a világra. igaz visszafelé is működik, gondolok itt a bénaságomra, meg a pocsék helyzetfelismerésemre.
    (nahát, még egy rokonlélek :D )

    VálaszTörlés

Reálisan :)

"Az élet sokkal inkább hétfő reggel, mint szombat este."