2011. március 8., kedd

Mert nő


Idemásolom a kommenteket, úgysem téved ide olvasásilag:

"Na de nézzünk egy példát: fél év alkalmazás után a nő elmehet szülési szabadságra, gyesre, ami több év is lehet. Tehát a munkáltató keres munkavállalót. Neki idő, energia és ebből következően pénz, hogy munkavállalót találjon. Amikor valaki huzamosabb időre kiesik a munkából, akkor a cégnek találnia kell valakit a helyettesítésére. Újból felmerülnek a kereséssel kapcsolatos költségek. Mondjuk, hogy talál valakit. A gyesről visszajövő anyukát a cégnek kötelező visszavennie. Igen ám, de hova? Hiszen a helyettesítést megoldotta, nem tud már mit kezdeni az anyukával. Ám kötelező visszavennie. Csodálatos, most már két munkavállalót is fizethet, holott csak egyre volt szüksége.

Ha szerinted ez nem valós kockázat, akkor egyszerűen szemellenzős vagy.

A lényeg: pont nem arról van szó, hogy mi van akkor, amikor a nő ott van. A gond ott merül fel, amikor eltűnik és hogy később kötelező visszavenni a céghez. Ha ezek megtörténnek, akkor az konkrét költségként jelenik meg, ezt ki fizeti meg a cégnek? Senki. Hogyan tud védekezni a cég? Férfit vesz fel, mert az nem fog elmenni szülni (gyesre elvileg elmehet, de ez itthon nem szokás). Vagy csökkenti a nők fizetését, így kompenzálva a várható költségeket.
----------------------------------
De azt meg kéne érteni, hogy nem egy vállalat dolga a demográfiával foglalkozni, erre van az állam. A vállalat egy profitorientált szervezet, mely elsősorban a tulajdonosainak tartozik felelősséggel.
Ha valahol kockázat merül fel, azt valamilyen módon kompenzálni kell. Ha ezt az állam nem teszi meg, akkor megteszi saját maga: extra kockázat mellett kevesebbet fizet.
Ez van, a vállalat egy gazdasági társaság, nem jótékonysági intézmény. Ha te extra tudást tudsz felmutatni a cégnek, nem fogja érdekelni őket, hogy nő vagy. De amíg a tudásod azonos szinten van egy férfivel, akkor vagy a férfit veszik fel a kisebb kockázat miatt, vagy kevesebbet fognak neked fizetni."

Szépen, több mondaton keresztül levezette, hogy a nők csak abból az okból kifolyólag, hogy képesek gyereket szülni, rögtön másodrendűnek számítanak. Szóval csak meddőségi nyilatkozat birtokában érdemes munkát vállalni és dolgozóvá válni. Hát lehet, hogy ide nem illik, de kapja be!
Másik részről állandó lelkiismeretfurdalásban lehet tartani a nőket ezzel a hülyeséggel, hogy nem szülnek, pedig fogy a nemzet és nem lesz adófizetője ennek a szerencsétlen országnak. Szerencsétlen ország, szerencsétlen nőnemű lakói :-/ Állandó kettős mérce, ebben tegyen igazságot valaki.
Persze lehet szankcionálni a gyerekvállalási kedvet, de akkor ne csodálkozzanak, hogy a nők élnek azzal az önrendelkezési jogukkal, hogy nem szülnek, ha nyilvánvaló hátrányba kerülnek. Főleg akkor, ha a gyerekkel egyedül maradnak és pont azért kapnak alacsonyabb bért, mert anyák akartak lenni és bíztak az illúzióban, hogy holtodiglan-holtomiglan, aztán nem tudják eltartani magukat, pont-e miatt a hülye felfogás miatt.

5 megjegyzés:

  1. ( ad 1. a nő nem másodrendű!
    ad 2. a nő 'az egész világot tartja a kezében'! )


    Kissé félve írom le ( abszolút nyitott és kompromisszum kész vagyok bárki véleményét illetően ) de a kommentelővel kell egyetértenem.

    Amikor egy beszélgetés során ez a téma kerül szóba egyetlen egy dolgot szoktam mondani: fogadjuk el, hogy gyereket csak nő szülhet!
    Ennyi.
    Pont!

    Ezen túl pedig a kommentelő logikája érvényesül mert ilyen a világ!
    Pont!

    Egyébként én a másik végéről szoktam megközelíteni a dolgot: egy férfi sohasem lesz képes úgy érezni, ahogy egy nő a saját gyermeke iránt! Sohasem lesz képes érezni a reprodukcióval járó örömöt, boldogságot és természetesen a vele járó szükséges fájdalmat sem. Ez pedig pénzben ( és semmi más anyagi dologban ) nem kifejezhető.

    Sarkítva mondhatnám, hogy a nő válasszon: család vagy karrier. De ez túl szélsőséges vélemény lenne ( Bár szerintem van benne némi ráció ) ...

    Én inkább azt tartanám ideálisnak, ha a nő prioritással gondolna a családjára - ami nem mellesleg női létének értelme és célja ( kellene, hogy legyen) - és emellett dolgozhatna is például 4-6 órában, hogy érezze életének nem csupán biológiai célja van. Hogy szükség van a szakértelmére, hozzáállására, habitusára, stb. egyszóval RÁ! Nem csak a családjának, hanem a ( szűkebb ) környezetének ( a társadalomnak )is! Szerintem ez is egy kelléke a felhőtlen boldogságnak.
    DE!
    ... és itt kanyarodnék vissza az év százezredek óta többé-kevésbé jól működő biológiához vagy evolúcióhoz, ha úgy tetszik.

    Érdemes lenne minden nőnek(?) meghallgatnia Popper egyik eladását, amiben épp erről beszélt.

    Röviden összefoglalva:

    Nő --> reprodukció képessége --> utódok által nyomott hagyott a világban.
    Pont!

    Férfi --> ??? --> ha nem alkot 'valami nagyot' eltűnik a történelem süllyesztőjében, netán nem sáfárkodik hatékonyan azzal 'amije van' ( értsd: például az anyagi javak gyűjtögetése során kissé lemarad ) még a társadalom alapvető megbecsülését is nélkülözni kényszerül ergo nő és pénz nélkül marad ergo élt, de minek?!

    Talán kissé nyers a megfogalmazásom de remélem érthető, amit mondani akartam ezzel az egésszel ... :-)
    De nem akarok életvezetési tanácsadóvá alakulni, ez csak az én véleményem ...

    VálaszTörlés
  2. elolvastam és átgondoltam amit írtál.
    amit most ide írok egyrészt lehet, nem túl logikus, de nyilatkoztak már nagyobb marhaságokat nálam értelmesebb emberek is. másrészt teszem ezt annak fényében, hogy néztem már szembe azzal a lehetőséggel, hogy egyedül kell felnevelnem a lányokat.
    szóval ha a nő lehetősége a gyerekszülés, a férfi dolga lenne eltartani a családot. a mostani rendszer kétkeresős, ugyanis erre a férfi képtelen, tehát a munkavállalás gondját meg kell osztani a párjával, viszont gyereket még így is csak a nő tud szülni. tehát dupla teher nehezedik rá. nem sok választási lehetősége marad.
    másik variáció: a férfi keres annyit, hogy letartsa a családot, a nő otthon marad évekig gyerekezni. van ilyen ismerősöm. ez nagyon kényelmes és jó megoldásnak tűnik. de mi van ha a férfi válni akar? a nővel mi lesz? a gyerekek maradnak az apjukkal, mert az képes őket eltartani, a nő meg menjen mondjuk a szüleihez? mint az arab világban? ahol az egyedülálló nők páriák? képtelen lesz eltartani magát.
    a gyerekvállalás is bizalmi kérdés egy kapcsolatban. és mikor az a következtetés, h csak magadban bízhatsz nem igazán gondolkodsz el azon, h dolgozz-e mert ezt kell tenni, és ha küzdeni kell egyenlő jogokért, magasabb fizetésért akkor azt kell tenni, h ne legyél kiszolgáltatott. ez+az én szempontom, pedig nem vagyok egy harcos típus, viszont a gyerekeimért, a családért megteszem nap, mint nap, mert csak ebben látom a jövőt.

    VálaszTörlés
  3. Igen, igazad van!
    Talán mindkettőnknek ... :-)

    Ugyanakkor két dologban szerintem te is, én is egyetértünk: a dolog sokkal összetettebb a mi kis okfejtéseinknél valamint a jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzet és az abból eredő bizonytalanság számos probléma forrása.

    Egyébként örülök, hogy megismerhettem a véleményed! Érdekes volt számomra! :-)

    VálaszTörlés
  4. "A kedvezőtlen jelenségek ellenére egy nő bármit képes elérni ma Magyarországon, a kérdés sokkal inkább az, személyesen mi jelent boldogságot neki." Mester L. Viktória business coach

    Ezt ma az üzenőfalamon olvastam ... :-)

    VálaszTörlés
  5. Na még egy: :-)

    http://hvg.hu/itthon/20110324_tarki_nok_ferfiak_valtozo_szerepek#utm_source=20110324_renyi_adam_tv2&utm_medium=Flyer&utm_campaign=hvg.hu

    VálaszTörlés

Reálisan :)

"Az élet sokkal inkább hétfő reggel, mint szombat este."