Itthon telt, és milyen jól:) Kisült a mézes - 1,5 kg lisztből, volt amit összecsokiztam, volt, amire cukrot olvasztottam és diós is készült. Házimunka közben a DVD-ben ment a Harry Potter x-ik része. Azzal szórakoztattam magam, hogy elképzeltem mi lett volna ha a süveg Harry-t mégis a Mardekar-ba ossza, a kérése ellenére. Ezzel elvoltam egy ideig. Ez is azt mutatja, mennyire nyugiban van az agyam.
Aztán elgondolkoztam milyen jó is volna, mint a Tuti Gimi egyik részében - ha nekem is megmutatná valaki a tetteim következményeit. Ha láthatnám, mikor teszek valamit, vagy éppen ellenkezőleg, nem teszek, akkor mi lesz a dolgok folytatása. Melyik cselekedetemnek van értelme, melyiknek nincs és hová vezetnek? Milyen hatással vagyok azokra, akikkel találkozom, akikkel együtt élek? Fontos-e a létezésünk egyáltalán? A filmben ennek a résznek pont az volt a célja, hogy megmutassa a főszereplőnek - Lucas - hogy milyen fontos volt, mikor a barátai mellé állt, hogy nélküle a barátai és az anyja is sokat szenvedtek volna, a segítsége nélkül mások sorsa lejtőre került volna. Bár lenne legalább egyszer lehetőségünk, hogy belelássunk sorsunk ilyen hátterébe. Biztosan jobb emberek lennénk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése