Mit gondol a szendvicsember miközben a járdaszigeten ténfereg? Kifejezéstelen, vörösre égett arccal néz körül. Inas vállán bevág a heveder. A világoskék szemekben tompa némaság. Úgy áll ott a forró aszfalton, mint egy tanácstalan kérdőjel. Nem a táblát nézem, nem emlékszem mit reklámoz. Az embert látom... minden más gazdagnak és szépnek tűnik, ha ő a mérce.Mit érez a szendvicsember egymagában egész nap? Van vize? Kajája? Hány kiló lehet az a tábla? Kicsit utána nézek. Magas, vékony alakja élesen kiválik az Üllői út szürkeségéből, mégis jelentéktelen, része a reklámnak, megvehető, eldobható. Szégyenlem, hogy sajnálom.
ez nagyon tetszik. a visszaható reakció, hogy rájössz, konzum az élet és önmagában nem is megítélhető, az ember pedig tulajdonképpen nem játszik benne semmi szerepet.
VálaszTörlésmégis az embert néztem.
VálaszTörlésÉn is így tettem volna. Szépen leírtad! :O :-)
VálaszTörlés