Gyerekek

“Ha elölről kezdhetném a gyermeknevelést,
fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet.
Példálózás helyett példát mutatnék.
Nem siettetném a gyereket, hanem hozzá sietnék.
Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék.
Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot.
Kirándulnék, sárkányt eregetnék,
Réten kószálnék, bámulnám a csillagokat.
A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék.
Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném.
Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat.
Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről
és többet a szeretet hatalmáról.”
(Diane Loomans)

Ezt  én így szerettem volna csinálni mikor megszülettek a gyerekek. 
Nem tudtam így megfogalmazni, de most találtam ezt az idézetet és
 elég pontos a leírás, mondjuk, én nem úgy gondolok vissza, 
hogy bármit is másképp csinálnék most. Amit meg igen azok 
csak apróságok. Mennyire sikerült? Hát úgy nagyjából:) 
Mint minden nagy tervben, ebben is akadtak buktatók, váratlan 
helyzetek, de tegnap elnéztem őket - ott volt a húgom fia is - 
és olyan rendes fiatalok lettek:)