Szülői

Szülői értekezlet volt a nagyobbnál. Nem túl nagy öröm, a matektanár bekattant és az eddig közepes matek eredményüket bukásközelire állította.

Álldogáltam a folyosón és hallgattam a többieket. Vannak az osztályban olyanok, akik kiskoruktól ismerik már egymást, ezért ők ilyenkor mindig beszélgetnek. Többen a gyerekeket is hozták magukkal, pont a matek miatt. Hallgattam, ahogy az év végéről beszélgettek. Az imént elnyomott cigaretta keserűségével a szájukban csak dőlt belőlük a panasz. Hogy az érettségi nem ér semmi, kevés, azzal nem lehet elhelyezkedni, mindenképpen tovább kell tanulniuk a gyerekeknek, mert nem lesz belőlük semmi.

Hirtelen dejavu-m lett. 20 éve nem változott semmi a világ, attól eltekintve, hogy én, mint érettségiző, egy elit gimnázium tanulójaként hallgattam ezt végig a szüleimtől és a tanároktól. Teljesen elültetik az emberben a semmirevalóság érzését. Nem is tudom, ember lettem én egyáltalán?

Itt van ez a középiskola, ahová 3-as 4-es átlaggal vették fel a gyerekeket. Azok 4 év alatt 2-es, 3-as eredménnyel el is végezték, kereskedelmi szakon ezt a sulit. Voltak necces helyzetek és természetesen lemorzsolódás is, mert nem mindenkit lehet tanulásra rávenni akarata ellenére. Most itt vannak, akik maradtak és készülnek az érettségire és reméljük meg is lesz mindnek, aki idáig eljutott, mert ők nem a legjobb képességű és szorgalmú gyerekek. Ők a közepesek, akik jó dolgozói, szülői lesznek a társadalomnak. Nem lesznek közgazdászok, politikusok, ügyvédek, de jó bolti eladók, szerelők, hegesztők, sofőrök lehetnek.

Miért kellene ezt a réteget továbbképezni? Tudom, hogy a saját gyerekem ellen is beszélek, de ugyanakkor mégsem. Az egy illúzió, hogy többet és jobbat akarunk az utódainknak, mint ami nekünk van. De miért kellene egy hármas képességű gyereknek főiskolára járni. Miért? Amennyire valószínű, hogy munkanélküliség vár rá egy darabig miután kikerül a suliból, ugyanannyira valószínű, hogy diplomásként is ez várna rá. És a szülők - főleg a mostani oktatási körülmények között - erejükön felül vállalják ezt az értelmetlen harcot.