Még csukva volt a szemem, mikor megkérdezte: - Bejössz velem a városba? - Miért? - kérdeztem rekedten, alig bírtam megszólalni, mert fájt a torkom. - Börze lesz.
Elhangzott a varázsszó:)
Nem szokott izgatni a plázázás, a vásárlás, de ez a börzés dolog, ez olyan nekem való elfoglaltság. Persze tudom, azért van rám szüksége, mert az egyik, amit mindig keres az az alpakka tálca és ahhoz nekem van jobb szemem.
Egy nagy adag kávéval csalogatott ki az ágyból és 8 körül mentünk be, olyankor még nincs olyan nagy tömeg. Amíg én a tálcát vadásztam ő ráért megnézni a motorokat, szerszámokat és vett egy pár marhatülköt, ami azért különleges, mert zöldes árnyalatú. Mindig tanul valamit az ember:)
Csoda kis dolgokat láttam, felújítani való zsúrkocsit, egymásba csúsztatható asztalkát, polcokat, réz mérleget, vekkereket, felújított sparheltet. Ha lenne egy apróka hétvégi házunk, hát azt totál be tudtam volna rendezni, főleg a konyhát. Nem vettem semmit, nincs hely itthon ilyesminek és szükségem sincs semmire, de az érzékeimnek jót tett a keresgélés, mert azért rengeteg gagyi cucc is akadt a rengeteg kipakolt áru között.
ha találsz rokkát egy ilyen izén, kérjél már nekem elérhetőséget. a blogból megtalálod a mélem, légyszíves küldd el nekem. köszönöm.
VálaszTörlésnemtom mikor lesz újra, de ok:)
VálaszTörlés