Szóval, azon gondolkodtam, hogy én túl egyszerűen gondolkodom, túl vidékiesen. De, hát az is vagyok, falusi. Egész más szemszögből látja egy kertes házból az ember a dolgokat, mint egy városban, társasházból. Ez a Böjte Csaba blog olvasása és a mai híradó után jutott az eszembe. Igen, sok minden megoldás működhet, ha leegyszerűsítjük a dolgokat. De nem szabad elfelejteni, hogy aki panelban él, az nehezebben függetleníti magát a rendszertől. Ott elég egy gyenge láncszem és nincs áram, vagy fűtés, ha tűz van, arról már nem is beszélek. Ott nem lehet veteményezni, jószágot tartani, kútból vizet húzni, ilyesmi...
Viszont én sosem éltem társasházban, az ötleteim, a vágyaim, mind a vidéki élettel függnek össze. Az, hogy nem aggódom honnan veszem a répát és a krumplit pont olyan természetes, mint városinak az, hogy nem kell 15 km-t utaznia, ha moziba akar menni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése