2010. április 29., csütörtök

Tesómnak

Az, ami vagyunk, amiért szeretnek minket és amivel szeretünk és élünk, nem azonos a testünkkel. Sokan a testükbe szerelmesek és még haláluk után is azt ajnározzák. Emlékszel mikor benn voltunk a kórházban? Már akkor is azt éreztem, ez nem ő... - Benn vagyok a munkahelyen, itt nem lehet bőgni...

Szóval az egész sírhely, sírkő, virág balhé hidegen hagy. Pont ez miatt. Az emberek a lelkiismeretük megnyugtatására, az érzelmeik más előtti bizonygatására használják ezt az egész körítést. Pedig mikor meghal valaki, a lényeg, ami maga az ember volt, az már eltávozott. Lehet, hogy ott lebeg még valahol, szinte érezni a jelenlétét, de a test, már csak egy üres váz. Méltóbb emléket állítunk valakinek, ha tudjuk úgy cselekszünk, úgy élünk, hogy azzal örömet okoznánk neki. De ez csak egy példa most hirtelen.

És köszi Tesóm:)

5 megjegyzés:

  1. Annak örülök, hogy nem volt köztünk semmiféle balhé vagy nézeteltérés semmi ilyesmi a halála előtt, mert így "csak" a gyász volt, nem pedig a lelkiismeretfurdalás, hogy miért is nem békültünk ki stb.stb.. Szeretni tényleg csak életében lehet valakit, utána legfeljebb csak hiányzik. Persze így is sokat gyötörtem magam azon, hogy biztos eléggé szerettem??? De rájöttem, hogy akárhogy is volt, változtatni nem tudok rajta és élni kell tovább, szeretni azokat akik itt vannak. Előtte sem voltunk rosszban, de úgy érzem, azóta mélyült el méginkább a kapcsolatunk. Talán akkor lettünk ténylegesen felnőttek. És-mivel én is a munkahelyemen vagyok- nem akarok sírva fakadni, abbahagyom az eszmefuttatást.
    Szeretlek!

    VálaszTörlés
  2. Szerintem ő még a halála előtt feltette a kérdést magának: elég jó anya-e? mert sokszor voltak gondolatai arról, h túléli-e a holnapot, vagy a következő műtétet. Azt sajnálom, hogy sosem mondtam neki: igen, nekem a legjobb.
    Igazad van, az élőkkel kell törődni, és örülök a mi jó kapcsolatunknak és remélem a gyerekeink is ilyenek lesznek, mert jó példával járunk elől és mert látják ez milyen fontos:)
    Én is szeretlek, mindkettőtöket:)

    VálaszTörlés
  3. Most elárulom az egyik nagy titkomat. Na jó, nem olyan nagy titok, mert másoknak már többször mondtam:) Azért szeretek annyira nálatok lenni, mert igazi családfíling van mindig. Mindenki csinálja a dolgát ha van neki,attól függetlenül, hogy ott vagyok ezért nem vendégnek, hanem családtagnak érzem magam.
    És ez olyan jó:))

    VálaszTörlés
  4. Megállj!:) Legközelebb befoglak valami jó kis házimunkára. Mondjuk fűnyírás. Apád biztos nem kifogásolná:)

    VálaszTörlés
  5. :)))) OK!
    Mióta eljöttem otthonról, úgysem nyírtam füvet!
    Bár nem hiszem, hogy meg tudnék felelni Apám maximalizmusának:))))

    VálaszTörlés

Reálisan :)

"Az élet sokkal inkább hétfő reggel, mint szombat este."