Következetlenség

A következetlenséggel az a bajom, hogy logikátlan. Ezzel nincs mit kezdeni. Nem lehet kielégíteni, a kedvében járni. Az ilyen ember két perc alatt mást gondol, mint amit előzőleg mondott. Ilyen embertől utasítást kapni olyan, mint labirintusba tévedni, ahol nem tudod, hogy az út végén a szabadság, vagy a Minotaurusz vár-e. Próbáltam vitatkozni vele, teljesen eredménytelenül, akkor is neki volt igaza. Azóta kerülöm. Akkor beszélünk, ha ő jön hozzám. Kétszer is visszakérdezek egyegy megoldandó feladattal kapcsolatban nehogy félreértsem és inkább csinálok az adott pillanatban hülyét magamból, mint utólag kényszerűségből magyarázkodjak, hogy így beszéltük meg, most miért kéri másképp?

Fárasztó ez a lavírozás, pont nekünk, akiknek napi szinten együtt kellene működni azért, hogy gördülékenyen menjenek a dolgok. De nem megy... Nem voltam még ilyen helyzetben és csak azért írom le, mert eddig reménykedtem, boldogulok vele. Ez a visszavonulós módszer sem jó, mert többet is tudnánk tenni a cég érdekében, ha hagyná, hogy segítsünk. Ugyanis nem csak én gondolom így, hanem mások is. Ha képes lenne MEGBESZÉLNI a dolgokat, sokkal előrébb tartana, mint most. De nem hallgat senkire...

Az igazság az, hogy haragszom rá ez miatt, és ahányszor meglátom felbosszantom magam a tehetetlenségen. És mindez miért? Mert itt van egy ember aki nem érti meg, hogy nem ért mindenhez és nem fogad el mástól véleményt, vagy javaslatot. De ha nem mondassz semmit, akkor szerinte buta vagy. Na? Mit lehet ezzel kezdeni?:(