Én magam nem rímelek, így segítségül hívtam a poet.hu-t. Mindenkinek boldog karácsonyt kívánok ezzel a két verssel. Az első ütős, a második mesés:)
Merre tartasz, Ember? Merre tartasz, Ember? Megfulladsz a sárban Melyet teremtettél csúfos rothadásban. Merre vezet utad, melyben vak reményed, Hová eddig hajszolt gőgös büszkeséged?
Állj meg végre, állj meg Nyisd ki szemed tágra Nem zülleni jöttél széles e világra!
Nézz magadba mélyen, dobd el azt a páncélt, Leld meg emberséged örök hozományként, Oldj fel minden béklyót, szabadítsd ki magad Csak Te vagy rá képes, a szabad akarat.
És karácsony táján legyen végre Ünnep - Adjon Isten békét háborgó lelkünknek. |
| Vitkovits Máté | |
Karácsonyi sóhaj Hópelyhek szállnak, közeleg az ünnep, A messzi távolból rénszarvasok jönnek. Siklik a szánkó, suhan az égen, Ilyen szép karácsony nem volt már régen.
Ünnepi ruhába öltöznek a házak A kandalló tüzénél biztos nem fáznak, Tápláljuk a tüzet, égjen egész éjjel, Megtelik a szívünk örömmel és fénnyel.
Lázasan készülünk, eldugdosunk mindent, Törjük a fejünket, kinek mit vegyünk meg, Azt szeretnénk adni, amit nagyon szeretsz, Kibontva a dobozt, boldogan ránk nevetsz.
Legyen a karácsony a boldogság ünnepe, Vajon az angyalkák éjszaka jönnek-e? Nesztelenül szállnak, nem láthatja senki, A szeretetet nem lehet devizában mérni. |
| Szolnokiné Bea | |
| | | | |

Boldogat:)
VálaszTörlés