Nekem most csak egy napos. Ma dolgozom, de már a végét járom. Holnap szülinap nálunk, család+tortaevés, ajándékok a kisebb lányomnak, aki jelenleg otthon nyomja az ágyat, mert náthatámadás érte. A férjem reggel elcsípte a szomszédban lakó dokit, aki bár nem a mi háziorvosunk, de volt oly kedves és megvizsgálta - az egyébként cserfes és izgőmozgó - jelenleg csapzott és hallgatag leányomat és megállapította, hogy a tüdeje tiszta és a kiírt antibiotikumot csak akkor adjuk neki ha nem megy le a láza. Valamint melegen ajánlotta, hogy oltassuk be magunkat h1n1 ellen. A fene ebbe a kórságba!...
Ma öröm is ért. Az ajándékhúzogatós játékban elküldtem a páromnak a meglepit. Egy nap alatt meg is kapta sértetlenül és tetszett neki minden. Hála az égnek! Kicsit izgultam, hogy eltalálom-e az ízlését. Úgy látszik sikerült:)
Tegnap ahogy a kanapén kuporogtam este és a térdemen egyensúlyoztam a hímzést arra gondoltam, ez nálunk kreatívosoknál valódi tehetség, vagy pótcselekvés? Ki tudja. Elnézve a társaságot, külső adottságaink hiányának pótlására is használhatjuk a kézimunkát. Hiszen remélhető, ha szépségeket alkotunk, magunk is megszépülünk:)
Isten éltesse sokáig Anzsikát!!!!!
VálaszTörlésÉs gyógyuljon meg minél hamarabb!!!!
Puszi neki!!!!
köszi:)
VálaszTörlés