2011. június 21., kedd

Voltunk

Pünkösd előtti szombaton voltunk Tápiószelén, családi napon. A jól összeszokott társaság: a férjem, a barátja Sz és én. A fiúk kovácsoltak és jómagam a kiszolgálószemélyzet voltam. Nagyon szép az a kis park, ahol voltunk, hatalmas fák adnak árnyékot, puha, füves a föld. Sokféle program volt, gyerekeknek és fenétteknek is, kirakodóvásár, néptánc, este pedig - az elég megosztó - Szkítia szolgáltatta a zenét, de mi más lehetne egy jobbikos rendezvényen? A társaságunkban volt még a férjem kisfőnöke családostól, ő főzött. Isteni volt a marhapörkölt és a fiúk ittak is rendesen, ezért nem tudtunk elindulni a végén. Pakolás előtt a főnök úr még sikeresen összetörte az egyik asztalunkat, nagyon boldog voltam tőle, főleg mert előző éjjel a férjem még azért nem tudott bejönni lefeküdni, mert azon agyalt hogyan tudná szétszedhetővé átalakítani. Indítvány: aludjuk a kocsiban. Már a gondolattól is begörcsölt a lában, aztán meg igazából is. Fél óránként ébredtem fel és próbáltam apró pozíciót váltva kényelmesebben elhelyezkedni. Közben elkezdett szakadni az eső, mások is maradtak még így aztán nagy volt a jövésmenés egész éjjel. Egy óra után végre elindultunk és aránylag gyorsan haza is értünk, viszont az utánfutón minden felszerelés rendesen átázott. Igaz, hogy vasfélék voltak benne, de azoknak sem tett jót.

Pünkösd hétfőn Szilvásváradon voltunk kirándulni. A nagyobbik éppen a Balatonnál heverte ki a tanév végi fáradalmait, így csak a kicsi jött velünk. Valamikor gyerekkorunkban jártunk ott utoljára. Nagyon sokan voltak, de a táj szépsége így is megkapó volt. Felmásztunk az ősember barlanghoz is. A lányom természetesen szandálban, mert csak háromszor mondtam el neki, hogy cserélje le a cipőját mikor elindulunk a parkolóból. Dehát ugyebár kamaszgyereknek a saját érdekeit elmagyarázni... mindegy. Kicsit billegális volt:) és néha a frászt hozta rám, minden esetre igyekeztem nem túl látványosan rémüldözni. Fenn a hegyen ebédeltünk, természetesen pisztrángot, mert még sosem ettünk ilyen halat, lenn a büfénél pedig vettünk füstöltet, amit hazahoztunk így vacsorára is pisztráng volt sárgadinnyével:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Reálisan :)

"Az élet sokkal inkább hétfő reggel, mint szombat este."