Sokat vagyunk ketten itthon. Teszünk veszünk, a csajok szanaszét. De elutazni kettesben mégis más. Mikor nincs dolgunk és csak egymásra figyelünk. Napközben meztelenül jönni, menni a szobában, halkan beszélgetni, folyamatosan hozzáérni, összegabalyodva aludni. Nagy nehezen felöltözni és elmenni vacsorázni, szemünkben az élménnyel, ami délután történt, csendben összenézni az asztal felett és érteni hang nélkül a sok évet, ami összecsiszolt minket.
Nagy szükségünk van(lenne) ilyen kimozdulásokra. Kicsit feltöltődni, belefeledkezni egymásba. Talán bennem nagyobb az igény, nem is tudom... Ilyenkor nehezen állok át a napi pörgésből pihenő üzemmódra. Ugyanúgy felébredek fél 6-kor, és nyúlok a könyv után, ő még had aludjon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése