Tegnap véletlenül belebotlottam a Virágot Algernonnak című filmbe. Belenéztem és ottragadtam a tv előtt. Eszembe jutott egy régi megjegyzésem: "- olyasmiről gondolkodik, amit éreznie kellene".
Azért mondtam akkor ezt, mert az a tapasztalat, valaki minél intelligensebb, tanultabb, minél többet tud a világról, minél többet elemez, annál nehezebben találja meg azt a dolgot, ami boldoggá teszi. Ezt a főszereplő Charlie többször is megfogalmazza és annyira találó, amiket mond. Sajnos nem tudok szó szerint idézni, de a történet megkapó. Nem cirádás, nem akar szánalmat kelteni és bár az elejétől tudni lehet, hogy a vége semmiképpen sem happy end, mégis van valami felemelő abban, ahogy bepillanthatunk egy fogyatékkal élő világába, az ő hitébe és tanulhatunk tőle.
A lány miatt meg bőgtem egy sort...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése