2011. július 1., péntek

Én, mint...

...következetes anya:)
Reggel fél 9-kor hangzott el a következő kérdés: - Mit ebédelünk? - na ettől eldurrant az agyam. Tudják nagyon jól, hogy ezzel a kaja témával ki lehet hozni a sodromból, de még korán volt és higgadtan válaszoltam: - Ami a hűtőben van.
Amúgy tele van mindenféle hideg és főtt kajával, tehát az éhenhalás nem fenyeget minket, amúgy meg ha véletlenül adódik egy szabad napom, ismerhetnének, hogy nem a konyhában fogom eltölteni. Elmentem befizetni a néptánc tandíjat a suliba, elmentem boltba, vettem az Erdélybe induló gyerekemnek néhány nélkülözhetetlen apróságot, vettem újságot, kimentem a temetőbe, bementem anyósomhoz. Hazajöttem kivasaltam, majd fogtam a nagy csomó farmert, ami hetek óta arra vár, hogy takaróvá változzék a varrógép alatt és ránéztem a reggeli kérdés feltevőjére. Szorgalmasan hajolt a vendég keze fölé, ahol szépen formálódott az a porcelán köröm, tehát elmélyülten dolgozott. Letettem a cuccost. - Mit szeretnél ebédelni? - és csak reméltem, hogy nem egy háromfogásos ételkombinációt talált ki:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Reálisan :)

"Az élet sokkal inkább hétfő reggel, mint szombat este."