Futásban most éppen visszaszokós vagyok a sérülés után. Ma is mentem, persze még nem egész távot, mondjuk a kétharmadát. Visszafelé szinte száguldottam! Szenzációsan jól ment, úgy vigyorogtam az alkonyatban, mint a vadalma. Ilyen könnyedén tudok én örömet szerezni magamnak. Az utolsó 200 métert inkább gyalogoltam a meleg, esti szélben. Hihetetlenül megkönnyebbültem a gondolattól, hogy teljesen meggyógyult a csípőm és a lábam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése