A leendő nagyfőnököm az állásinterjú után - ehhez ragaszkodtak - megkérdezte, ha tudtam volna, hogy az elmúlt évek ilyen viszontagságosak lesznek, akkor is elmentem volna?
Azt válaszoltam, hogy igen. Kicsit meglepődtem, mert nem jellemző rá, hogy bárki személye után mutasson érdeklődést, de annyit tudtam neki mondani, hogy akkor el kellett mennem, hogy tanuljak még.
Tanulnom kellett, mert nekem nem felelt meg, hogy egy helyen bizonyítottam. Ha karrierista lettem volna, nem jövök el. Szinte ki volt jelölve az utam ott. Sorba rakva a székek, de nekem tudnom kellett, hogy máshol is megállom a helyem. Idegenben akartam szerencsét próbálni, ismeretlenek között. Volt alkalmam többször is, mindenhol új mentalitás, új informatika, új ügyvitel, más morál. És azt hiszem, amit meg kellett tanulnom azt megtanultam és most visszaviszem nekik magammal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése