Kirándulás

Nem keltünk korán és nem kapkodtuk el a készülődést. A férjem szokás szerint centivel és szögmérővel csomagolt, mert az autónk csomagtartójának befogadó képessége véges. Nyitjuk a kaput, nemsokára indulnánk, de az autó néma. Csak egy kattanás és nem történik semmi. Tönkrement az önindító. Nem álltunk neki autót szerelni, áthoztuk az apósom kocsiját és átpakoltunk. Amit az Escortba úgy kellett beszuszakolni, azt a Skodába csak átlapátoltuk. Ezt a nagy "hajót" képtelen vagyok megszokni, pedig magasabb, biztonságosabb és kényelmesebb, mint a miénk, valahogy mégsem illik hozzánk. Dél körül értünk a Vackor Várhoz. Olyan szeretettel fogadnak minket mindig. Azt sem tudják hogy járjanak a kedvünkben. Örültem, hogy a kedves barát ilyen jól van, bár nemrég küzdött meg a rákkal és tüdőgyulladása volt nemrégen, mégis ki van gömbölyödve, az arcát már megszínezte a nap és az új párja körülveszi őt a legnagyobb gondoskodással. Jókat ettünk, sétáltunk, gombát szedtünk, pihentünk. Lovagolhattam kétszer is, egyszer szőrén ami nagyon furcsa és érdekes módon kényelmes, nem fájdul meg tőle a térdem úgy, mint a nyeregben. Első nap délután kimentünk az erdőbe a lovakért és olyan klassz volt, mikor elindultak felénk. Kende, Leila és Éjfél. A családban csak engem vonzanak ezek az állatok a többieket semmilyen módszerrel nem lehet rábeszélni, hogy próbálják ki, erről már régen lemondtam:) Viszont az erdőjárást szeretik. Most négy kutya van a háznál: Kocka a vezér, Piszke a retriever, Pif az őzike lábú törpe doberman és Dongó aki hatalmas és nagy kenelben lakik, mert olyan erős, hogy ha örül is veszélyes, nem reckírozzák meg, mi van, ha begurul?

Vittünk magunkkal kaját - így szoktuk - pénteken főztem egy nagy kondér káposztát, úgyhogy meg tudtam vendégelni én is a háziakat, annak ellenére, hogy további vendégek is érkeztek, de jutott mindenkinek. Szeretem, hogy minden annyira tiszta és rendes. Itt nem nézem, hogy a fürdőben letehetem-e a fogkefém a polcra, vagy el kell-e mosni a fiókban talált villát. Minden gondosan van takarítva és egy élmény kinn enni a fedett teraszon, ahol robosztus, fából ácsolt asztalok és padok vannak, fejünk fölött madárdal. Éjszaka nyársaltunk. Vaddisznószalonnát tűztek fel a fiúk és rengeteg kenyeret, salátát ettünk, hozzá jóféle vörösbort ittunk. Szuszogva jegyeztünk meg: azért tudunk élni:)

A szállásépület

A behajtó

Madáritató

Kápolna

Bejárat az erdei iskolához

Külső terasz, étkező, hátul kemence és nyársaló hely

Kocka kunyerál:)

Íjjászpálya

A képek nem most készültek, de szerencsére ez a hely nem változik:)