Ezt a filmet először a tesómékkal láttuk moziban. Kicsit aggódtam, mert a férjem nem igazán szereti a csajos filmeket, de meghívás volt és illett elfogadni. Érdekes módon tetszett neki.
Tehát, nyugodtam elmondhatom ez volt a mostanában látott legviccesebb film. Azóta megszereztem DVD-n és megnéztem egy párszor. Bár Adam Sandler nem a kedvenc színészem - bármennyire is komikus szerepet játszik, van az arcán valami bús vonás, amit nem tudok hova tenni - ebben annyira jó volt. A filmben jól kiszámítható fordulatok voltak, a gyerekszínészek aranyosak, a szinkron a rég bevált magyar hangokkal remekelt. A birkás-németes részek kicsit idegesítőek, de Jennifer Aniston, mintha folytatta volna a Jóbarátokat kicsit idősebben. Hogy ő még milyen jó csaj mindig! 42 éves és úgy tudom az orrán kívül nincs plasztikázva, ami kiemeli a hollywoodi sztárok közül. Leesett az állam.
És érdekes volt, hogy Aniston és Sandler között csak úgy vibrált a levegő. Néha erotikusabb, mint ha nekivetkőztek volna, pedig csak a végén csókolóznak. Az a rész, ahol rájönnek, hogy szeretik egymást fantasztikus.
A kedvenc részem, mikor Aniston megjelenik a lépcső tetején, mint hamupipőkéből átváltoztatott királylány. A sok hülyeséget ellensúlyozzák az érzelmes részek, mikor a gyerekek az igazi apjukat emlegetik, mikor a csajok a szülinapi ajándékról beszélnek, vagy mikor a főszereplők telefonon próbálják lebeszélni magukról egymást:) Jók a betétdalok, elég sok zene van benne, a táj olyan, mint egy festmény - hiába, Hawaii mégiscsak Hawaii:)
A férjem megjegyezte, hogy Palmer - akit Brooklyn Decker játszott - neki nem jön be. Nem mondtam rá semmi, de akkor ő biztosan nem volt azok között, akik megválasztották a 7. legszexisebb topmodellnek a világon.
Ez a szám pedig mindent visz. Érdemes meghallgatni az ukulelés változatot is, Jake Shimabakuro előadásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése