Sziget

A várból villamossal mentünk el a Margit hídig. Gőzerővel dolgoztak rajta a munkások és tömény festék és hígítószag terjengett, kollektív szipuzásra csábítva az arra fogékonyakat:) Gyalog ballagtunk le a Margitszigetre. Lementünk a Duna partra, majd mivel nem találtunk felfelé vezető lépcsőt és meguntuk a bukdácsolást, szépen felmásztunk a meredek, köves gáton. Nyaktörő mutatvány volt:) Láttuk az állatsímogatót, a gondozott parkot, az ősöreg fákat.  Kipróbáltam milyen lenne futni azon a direkt erre kialakított ösvényen. Kényelmes:)

 Csak bandukoltunk és közben belebotlottunk egy násznépbe és megvártuk a menyasszonyt, végre ülve. Éhesek voltunk és mivel az útikajánkat még reggel befaltuk, vettünk perecet. Finom, puha süti volt, bőven sózva, a tesóm még osztogatta is a sóját, mert az övén olyan sok volt. Nagyon jól esett.

Megnéztünk minden tavacskát, a vízesést, a teknősöket és halakat. A sógoromnak való fényképezett. Nyíltak a tavi rózsák, azokról nagyon jó képek lettek, bár mikor szóltam, hogy bimbót is fényképezzen kitört belőlünk a röhögés, hogy ezért nem kell a szigetre menni. 

Majdnem elvesztettel a zsebrémemet! Még idejében észrevettem, hogy a zsinór, amivel felkötöttem a táskámra, kilazult. A tatyómba akartam tenni, de a tesóm azt mondta, akkor szegény nem fog látni semmit, így kibiggyesztettem a farmerdzsekim zsebére.

Felsétáltunk az Árpád hídig és onnan irány a Városliget.