2011. február 27., vasárnap

Együtt

Tegnap eljöttek. A férjemtől szilvásgombócos tortát kaptam. Nem gondoltam, hogy ennnnyire finom lesz!! Apuéktól gyönyörű orchideát - ilyenem sem volt még - anyósomtól színes csuporban, barkával díszített tavaszi virágkompozíciót. Zellerkrémlevest főztem és pirítottunk hozzá kenyeret. Eldumálgattuk az időt. A születésnapjaim száma számomra nem igazán jelent semmi fontosat. A rengeteg élmény halmozódik, amit együtt megéltünk és a tartalom, ami mindennél fontosabb. Ja és egy jó ok arra, hogy mindenki itt legyen:)
Az jutott eszembe, mennyire megviselt és elfárasztott ez a pár nap fekve és hidegrázva. Néha rettenetesen görcsölt a bélrendszerem és éjszaka is fájdalomra ébredtem. Mázli, hogy csak egy vírus, 5-6 nap alatt lecseng. Mégis inkább értékelem, mint lebecsülöm, mert sokaknak folyamatosan, hosszú betegségüket kísérve vannak ennél súlyosabb tünetei is és még a gyógyszerek sem segítenek rajta. Azt hiszem mázlim van.
Süt a nap és olvad a hó. Bár hideg van, a napsütés jót tesz mindenki kedélyének. Anyósommal a mai ebéd után jókat nevetgéltünk. Holnaptól vissza a melóba. Remélem nem okozott fennakadást a hiányzásom, bár telefonon minden nap beszéltünk.

2 megjegyzés:

  1. OFF:
    Szia! :)
    Csak jelezni szerettem volna, hogy átköltöztem ide. :)

    VálaszTörlés
  2. köszi:) most magamtól biztosan nehezebben találtalak volna.

    VálaszTörlés

Reálisan :)

"Az élet sokkal inkább hétfő reggel, mint szombat este."